A török lány, aki kanunt készít és hangszereket alkot szemétből

Burçin Bayar Babaoğlu egy fiatal lány, aki nem adta fel és megvalósította álmát: zenével foglalkozik.

Bár ez az álom eredetileg az volt, hogy zenész legyen. Háromszor is jelentkezett az izmiri Ege Egyetem zenészképzésére, majd kétszer próbálkozott a hangszerkészítő szakon. Ezekre a karokra tehetség alapján válogatnak, nem könnyű felvételt nyerni. Öt év jelentkezési folyamat után, öt év képzésben vett részt, így lehetett hangszerkészítő. Ma így nyilatkozik: „A fa, a hangszer és a zene számomra a mindent jelenti.”

Tanulmányai során elsajátította a tambúr, a saz (húros török hangszer) és az úd (pengetős hangszer) készítését, valamint a híres kanunkészítő mester, Ejder Güleç műhelyében a citerára hasonlító, fekvő, húros instrumentum készítésének titkait is. A diploma megszerzését követően saját műhelyt nyitott, ahol kanunt készít legtöbbször, így lett az egyetlen török nő, aki annak mesterévé vált.

A kanun név a görög kanon, szabály (zsinórmérték) szóra vezethető vissza. Ez a hangszer olyan derékszögű trapéz formájú lapos citera, ahol a trapéz egyik hegyesszöge pontosan 45°. Ezt az arábiai hangszert tekintjük a középkorban az udvari zenékben divatos citerák ősének. A kanun alkalmas az arab 24 fokú skála bármely hangnemében való játszásra. A arab és török zenében ma is széles körben elterjedt hangszer, ölben vagy asztalon maga elé fekteti a játékos, és mindkét kézzel a mutatóujján levő körmös pengetővel hozza rezgésbe a húrokat.  (forrás: http://mek.niif.hu ) A képen a készítője előtt egy kanun fekszik az asztalon.

„A nulláról kezdve, a hangszer minden részét lassan elkészítve egy kanun legalább 1, de inkább 2,5 hónap munkát igényel. Minden alkatrésze kézzel készül. Egy ún. 26-os kanun 76 húrból áll és közel 250 mandal nevű kallantyú van” – meséli. Egy-egy hangszert legalább 7000 TL (kb. 350.000 Ft) áron tud értékesíteni, mérettől függően változó áron.

Műhelye Izmirben, Karşıyaka kerületben található, és a kerület polgármesteri hivatala is támogatja. „Örülök, hogy ezt a foglalkozást választottam. Minden nap futva megyek a műhelyembe, hogy dolgozhassak” – mondja.

Mostanában egy másik érdekes dologgal is felhívta magára a figyelmet. Kidobott dolgokból állít elő hangszereket: tavla (backgammon) táblából gitár, kiürült olajos fémedényből vagy kekszes dobozból ukulele készül.

„Folyamatosan csak fogyasztunk. Megvesszük az olajat a tárolójával együtt. Elhasználjuk az olajat, a dobozt kidobjuk. Azonban ebből a fémdobozból hangszert is készíthetünk. Így leszünk kizárólagos fogyasztóból előállítók is” – nyilatkozza a figyelemre méltó ifjú hölgy.

Végül bemutatunk egy filmet, ahol megnézhetünk Aytaç Doğan, török kanun művész előadásában néhány dalt, hogy megismerjük ezen csodálatos hangszer hangját is.

Forrás: hurriyet.com.tr/ege és t24.com.tr

Erdem Éva – Türkinfo