A The Garden Studio hosszú ideig Tomcsányi Dóri elismert magyar divattervező márkájának otthonaként és dizájnerüzletként működött, tavaly ősszel azonban átalakultak, és egy kávézó/reggeliző/koktélozórésszel egészültek ki. Az egyedi koncepciót megálmodó, török származású Mervével és az olasz séffel, Sarával beszélgettünk.
Ahogy arról korábban Tóth Ági török gasztronagykövettel, azaz Nar Gourmet-val is beszéltünk, a török gasztronómia igencsak egyoldalúan jelenik meg hazánkban. Ez azonban változóban van, és tavaly ősszel egy izgalmas új színfolttal bővült Budapest nemzetközi gasztrokínálata. Tomcsányi Dóri divattervező üzlete, a dizájnra szakosodott The Garden Studio alakult át részben kávézóvá, reggelizőhellyé és koktélbárrá, ahol a török anyuka és nagymama által ihletett szendvicsek és köfték mellett a nemzetközi fronton edzett olasz szakács által behozott amerikai palacsintákat vagy épp török alkoholos italokat lehet kóstolni, hangulattól és napszaktól függően. Mindezt vegetáriánus és vegán kivitelben, ügyelve a fenntarthatóságra. Merve és Sara mesélt nekünk.
Több helyen is elmondtad korábban, hogy hosszú ideje szerettél volna már egy saját helyet. Miért volt ez az álmod?
Amikor Budapestre költöztem, a legnagyobb nehézséget a reggeli jelentette a számomra. Törökországban a reggeli egy ceremónia, nem csak egy kávé és croissant, hogy aztán rohanhass tovább.
Ez 2015-ben volt, és akkor még nem volt annyi brunch-hely, mint ma, ezért akartam valami sajátot, ahol reggelit szolgálhatok fel az embereknek és rakit, ami egy hagyományos török ital, talán a pálinkához tudnám hasonlítani, de mégis más.
Nagyon hiányzott nekem ez a fajta reggeli, és tudtam, hogy egy ideig itt fogok maradni. Eleinte csak egy álom volt a saját hely, csak reméltem, hogy egyszer megvalósul, de nem voltam benne biztos. Dórival már régóta barátok voltunk, és tudott erről a vágyamról, így amikor ő is szeretett volna a Gardenben egy kávézót, adta magát, hogy közösen hozzunk létre valamit.
Képzett szakács vagy, vagy magadtól tanultál meg főzni?
Nem tanultam, számomra a főzés hobbi, mindig is szerettem vendégül látni a barátaimat, talán azzal van ez összefüggésben, hogy török vagyok. A családomban nagyon jól főznek a nők, anyukám és nagymamám is remek szakács, és a főzés számunkra gyerekkorom óta olyan volt, mint egy ceremónia, az elejétől a végéig mindenki kivette a részét a feladatokból, aztán órákon át együtt eszünk. Nagy családom van, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, és rendszeresen összejövünk, ilyenkor csak maga az étkezés és beszélgetés legalább két óra. Előtte a főzés is egy közös tevékenység, és utána az asztalt is együtt szedjük le. Ez mindenki számára egy kellemes élmény.
Milyen élményre számíthatnak az emberek, ha ellátogatnak hozzátok?
Forrás: www.nosalty.hu