Az egyik török kutatóintézet (TEPAV) szerint körülbelül hárommillió türkmén él Szíriában, ugyanakkor egy „elfeledett etnikumot” alkotnak az arab országban, ami azt jelenti, hogy mára elfelejtették a nyelvüket. Az aktivistáik szerint ez az alaviták elnyomása és “beolvasztási” politikája miatt történt így, s arabul vagy törökül beszélnek, de identitásukat máig megőrizték.
2011 előtt leginkább Latakia, Aleppó, Homsz és Idlíb tartományban éltek nagy számban. A szíriai türkmének az elsők között voltak,akik fellázadtak Bassár el-Aszad rendszere ellen és saját brigádokat – önálló vezetéssel – állítottak fel a Szabad Szíriai Hadsereg belül.
Azonban négy év után két tűz közé szorultak. Annak ellenére, hogy ők is a szunnita közösséghez tartoznak, a szélsőséges iszlamista csoportok és terrorszervezetek, mint például az Iszlám Állam, célkeresztjébe kerültek. A dzsihadisták 2014 augusztusa óta egy valóságos „irtóhadjáratba” kezdtek ellenük, amikor Kobáne környékén több türkmén települést foglaltak el a militánsok. Legalább húsz – főleg magas pozícióban lévő – kisebbségit végeztek ki, több száz türkmént pedig elüldöztek az otthonukból.
„Azóta több száz szíriai türkmént mészároltak le, a katonai és egyéb vezetőinket egyszerűen lefejezték. A milíciánk elsődleges feladata már nem az Aszád-rezsim elleni harc, hanem a saját népcsoportunk megvédése az őrültektől” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő türkmén parancsnok az al-Monitor lapnak.
Beszámolója szerint a nemzetközi közösség egyáltalán nem törődik velük, ráadásul maga Törökország is – amely igyekszik magát úgy beállítani,mint a türkmének fő protektora – nem törődik a kisebbséggel. Türkmenisztán pedig messze van és a mai napig az egyik legzártabb ország a világon, amely igyekszik kimaradni a nemzetközi eseményekből. Ezért Asgabattól aligha várhatnak segítséget. Ráadásul egy tavaly októberi felmérés szerint körülbelül 360-400 türkmén állampolgár harcolhat az ISIS oldalán, s így könnyen előfordulhat, hogy pont türkmének csapnak össze egymással.
2015-03-03 |
globoport.hu |