A Szelim-barlang titka

Az M1-es autópályán haladva Tatabányánál mindenki számára feltűnhet a Kő-hegyen magasodó Turul-emlékmű. Azonban azt kevesen tudják, hogy az emlékmű szomszédságában található a Szelim-barlang, ami a legenda szerint a tatárjárás idején menedékhelyként szolgált.

A Turul szobortól kiépített gyalogösvényen lehet megközelíteni a negyvenöt méter hosszú, tizennyolc méter magas Szelim-barlangot, amely jelentős régészeti lelőhely. A megtalált vadászati leletek és nagyemlősök csontmaradványai arról tanúskodtak, hogy a Neandervölgyi ősembernek is menedéket nyújthatott a barlang.

Jó pár évvel később, a tatárjárás idején is meghúzódtak itt a környező falvakból elmenekült lakosok. A legenda szerint a tatártámadásoktól a barlangba bújtak el az emberek, amelynek bejáratát kövekkel torlaszolták el. Éppen csak egy kis rést hagytak a ki-be járkálás miatt. Történt egyszer, hogy egy kisfiú nagyon megszomjazott. Anyukája elvitte a közeli kúthoz megitatni, de a kisfiú keserves sírása elárulta őket, így édesanyjával együtt tatár fogságba kerültek. Az asszony mit volt mit tenni, elárulta hol bujkálnak a falu lakosai, a tatárok pedig a barlang bejárata előtt tüzet gyújtottak, amelynek beszivárgó füstje mind megölte az ott tartózkodókat. Ugyan ez csak egy legenda, amelyet nem bizonyítottak, de az tény, hogy találtak a barlangban tatárjárás korából származó csontokat.

Egy másik legenda szerint – aminek igazságtartalma szintén megkérdőjelezhető – a török hódoltság idején I. Szelim oszmán szultán elől is ebbe a barlangba menekültek a környező falvak lakosai. Azonban a szultán megtalálta az embereket és szintén felgyújtotta azt. A történet kicsit ott sántít, hogy egyes források szerint I.Szelim szultán sosem járt Magyarországon.

Hallható olyan történet is, hogy a barlangba rejtették el Szelim kincseit, amelyet egy mérges leheletű sárkány őrzött. A Szelim-barlang elnevezésére is több elmélet merült fel. Ismert egy olyan, amely szerint Szelim szultánról kapta a nevét, másik magyarázat lehet, hogy Szulejmán neve alakult át Szelimmé, mert I. Szulejmán oszmán szultán valóban megfordult a környéken. A harmadik egy nyelvészeti magyarázat, ugyanis a barlang formája egy szemre hasonlít, melyből kialakulhatott a Szelim név.

A fényt a barlang két nagy kürtőjéből kapja. Egyik bejárata pedig egy hatalmas lyuk, amely az autópályáról is jól látszik. Érdekesség, hogy ebben a barlangban forgatták a 2006-os Eragon című film néhány részletét.

Forrás: honvedelem.hu