A szegedi vár napokban „előkerült” vízibástyája gazdag történelmet elevenít fel

A jelen megidézte a múltat. A szegedi vár hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be.

Július elsején elindult a Huszár Mátyás rakpart felújítása, ami mellett nagyszabású régészeti és ásatási munka zajlik. Már sok érdekességre derült fény, Szeged történelmének darabjai kerülnek elő. A szegedi vár északi fala után már a délinél kutakodnak a régészek, akik ismét teljes egészében láthatóvá „varázsolták” a vízibástyát, más néven a rondellát. A jelen aktualitási kapcsán ismerkedjünk meg a múlttal is. A szegedi vár a tatárjárást követően hosszú évszázadokon át hangsúlyos szerepet töltött be a város életében, majd a török elleni háború idején nagy csaták zajlottak a várfalakon. Érdekesség, hogy az ezernyolcszázas évek második felében a leghíresebb betyár, Rózsa Sándor öt éven keresztül raboskodott a vár tömlöcében. Az erődítmény sorsát végül az 1879-es nagy árvíz pecsételte meg.

Tatárok, majd törökök fenyegették a szegedi várat

A szegedi erődítményt az 1241-42-es tatárjárás utáni időszakban bővítették ki IV. Béla király parancsára. A széles udvart körbevevő szabálytalan ötszög alakú várfalat kerek öregtorony, palotaszárny és kisebb tornyok tagolták.

1444-ben itt kötötték meg I. Ulászló király és Murád török szultán követei a békeszerződést, amelyet azonban a fiatal uralkodó rövidesen felrúgott, és elindította szerencsétlen kimenetelű hadjáratát.

Ugorva a török időkre. Az oszmán csapatok 1542-ben sikeresen megostromolták a várat. A létesítmény visszavételére az elmenekült bíró a környékbeli hajdúk és a lakosság erejében bízva kísérletet tett, a várost 1552 elején sikerült visszafoglalniuk, de az erős várfalak mögé húzódó védők visszaverték rohamukat. A sikertől fellelkesült magyarok nyílt csatába bocsátkoztak a várbeliek felmentésére érkezett budai pasa hadával szemben.

A harcedzett janicsárok és szpáhik végül legyőzték a magyar katonákat, így Szeged másfél évszázadra török uralom alá került.

Folytatás

Forrás: szegedma.hu