A török infláció az idei évben eddig a leggyorsabb ütemben gyorsult, mivel a magasabb energiaköltségek megnehezítik a hazai kereslet nagyarányú kamatemelésekkel való megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.
Törökország inflációs rátája az idei legmagasabb szintre szökött, szeptemberben elérte a 61,5%-ot, ami az emelkedő energiaköltségeknek tudható be. Az éves árnövekedés, amelyet a szolgáltatások és az élelmiszerek növekvő költségei tápláltak, az augusztusi közel 59%-ról ugrott 2,5 százalékkal, összhangban az előrejelzésekkel, a török statisztikai hivatal szerint.
Az ország központi bankja jelentős egymás utáni kamatemeléseket hajtott végre a belső kereslet megfékezése érdekében, amely az elmúlt két évben az infláció egyik fő hajtóereje volt. Recep Tayyip Erdogan elnök növekedéspárti politikája, beleértve az idei választások előtti alacsony hitelfelvételi költségeket, hozzájárult ehhez a kihíváshoz.
A jegybank agresszív kamatemelései ellenére jelentős kockázatot jelentenek az olyan ellenőrizhetetlen tényezők, mint a Brent nemzetközi nyersolaj referenciaár emelkedése, amely június óta közel 30%-kal, hordónként közel 100 dollárra ugrott.
Törökországra, amely jelentős energiaimportőr, további nyomás nehezedik, mivel a központi bank becslése szerint az éves átlagos olajár 79,4 dollár. Ez az energiaköltség-emelkedés hatással van a lírára is, amelyet az ország az inflációellenes erőfeszítések részeként stabilizálni kíván. A Bank of America stratégái a török valuta gyengülését jósolják, és 2023 utolsó negyedévére 30 dollárra gyengül a török líra – írja a Bloomberg.
Forrás: www.portfolio.hu