A Rác fürdő káprázatos belső terei – FOTÓK

2016. máj 14.

A Rác fürdő káprázatos belső terei Csipkerózsika-álmot alszanak. Öt éve kihasználatlanul áll Budapest szívében a részletgazdagon, műemléki rekonstrukcióval felújított fürdő. A török kori medencetér, az Ybl-féle kupola- és zuhanycsarnok teljes pompájában várta a nyitást 2011-es elkészültekor. A főváros és a beruházó cégek közötti viták miatt azóta sem nyitott meg a Rác, és az eltelt évek amortizációja ismét költséges felújítást tesz szükségessé, ami akár milliárdos tétel is lehet.

A műemléki felújítást és az új épületrészeket tervező és a kivitelezést irányító építészt, Dévényi Tamást kértem, hogy mutassa meg a belső tereket. A felújítás kezdete, 2005 óta 11 év telt el, a Rác törzsközönsége több mint egy évtizede nem léphetett be a fürdőbe. A rekonstrukcióval helyreállított belső terekben és az új épületrészekben már azok sem ismernék ki magukat, akik nap mint nap ide jártak.

Eredetileg házak vették körül a Rácz fürdőt, most egyedül áll a Tabán szélén. A Hadnagy utcából ez az egy épület maradt meg. Még a hatvanas években is több épület megvolt. Tévhit, hogy a kormányzó és a második világháború pusztította el az egész Tabánt, a város rombolta le, jóval a világégés után. Az Erzsébet híd újjáépítése volt az utolsó gyilkos pillanat, amikor olyan házakat is lebontottak, például Ybl Miklós tervezte épületeket, amik egészen távol álltak az Erzsébet hídtól, tehát senkinek sem voltak útjában.

Dévényi Tamás építész a fürdő bejáratánál kezdett mesélni:

– A ma látható fürdőépület mellett, ahol az új szállodai részt emeltük, ott két ház is megmaradt, de olyan jó állapotban, hogy a cserepezés is rendben volt, az ablakkeretek is a helyükön voltak. Az egyiket Ybl tervezte, a másikat egy bécsi iroda. Az utóbbi egy négyszintes, öntött vas vázas gyönyörű ház volt, és Ybl zuhanycsarnoka szintén épen úszta meg a háborút, ezt is a hatvanas években bontották le. Eredeti állapotára emlékeztetve elevenedik meg több épületrész is, ami eddig csak képeslapokról vagy régi albumokból volt ismerős. A legendás zuhanycsarnok az egyik legmarkánsabb példa. A szocializmusban teljesen elbontották. Most a megrendelő kérésére ismét felépítettük, azaz rekonstruáltuk az elpusztított műemléket.

– Miért olyan legendás ez a gazdagon díszített zuhanycsarnok?

– Ybl egy templombelsőhöz hasonló kéthajós oszlopcsarnokot kreált. A finom kőcsipkék ma is olyan részletgazdagok, mint régen. A díszek negatív formáiba öntöttük a betont, ahogy Ybl annak idején a műkövet. Technikai érdekesség, hogy akkoriban Budapesten a víznyomása a mai ötöde volt a vezetékekben, ezért volt nagy szó, hogy a Ráczban kényére-kedvére zuhanyozhatott a publikum. Nemcsak építészeti, de műszaki időutazás is a mostani rekonstrukció, újragyártattuk a XIX. században használt csöveket, nyomásnövelőket és vörösréz zuhanyrózsákat.

– Nem látok csapokat. Hogy működtek ezek a zuhanyok?

– A földön lát egy öntöttvas lapot. Ha arra rááll a vendég, a testsúlya meghúz egy rudazatot, amitől elindul a víz. Ybl idejében 1-1,5 bar víznyomást lehetett előállítani, most pedig 6 bar körüli nyomás van a városban, ezért mi a víznyomást is lecsökkentettük ezen a területen 1 bárra, hogy úgy jöjjön ki a zuhanyokból a víz, mint ahogy annak idején.