A magyar inflációt még irigyelhetik is Törökországban, ahol a populista gazdaságpolitika elképesztő következményekkel járt. Az élelmiszerárak például már 90 százalékot drágultak. Az elszálló megélhetési költségek mindenkinek fájnak, és nem kizárt, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök bukását is elhozzák. A Concorde befektetési igazgatójának vendégcikke.
Most újra választások jönnek, frissítettem az adatbázist, ami teljesen lehozott az életről. Bár a híreket olvasva figyeltük a török makrót, ekkora pusztulást egyben látni megdöbbentő.
Akiknek a magyar infláció is irigylésre méltó
Napi téma baráti társaságokban, hogy milyen durva a 10 százalékos (kimutatott) infláció hazánkban, de mit élhetnek át a törökök a 70 százalékot meghaladó inflációjukkal, ami – csak hogy másik oldalról is kontextusba tegyük – még az argentinnál (50 százalék) is magasabb. A populista politika, a közgazdaságilag irracionális jegybanki politika oda vezetett, hogy az élelmiszerárak egy év alatt 90 százalékkal drágultak.
Eközben a líra a dollárral szemben a 2018-as 5-ös szintjéről 17 fölé gyengült. Ilyenkor érthető módon megnövekszik a keménydevizák iránti igény az országban, mindenkori csúcsra emelkedett a bankrendszerben a dollarizáció. Míg 2018 elején a CDS felárak 200 bázispont környékén voltak, most a 800 bázispontot is elérték, amit már lehet a halálzónának tekinteni.
Vagyis Törökország nincs messze a teljes gazdasági összeomlástól. Említhetnék számos más gazdasági mutatót is, de a lényeg, hogy a helyzet drasztikusan rosszabb, mint négy vagy nyolc éve.
A társadalom ilyen mértékű elszegényedése gyakran politikai rezsimváltozáshoz, rosszabb esetben zavargáshoz, puccskísérlethez vezet. Erdoğan 2002-es hatalomátvételében is kulcsszerepe volt, hogy a korábbi évtizedben hiperinflációnak voltak kitéve a választópolgárok, változást akartak. Akkor két éven belül egyszámjegyűre sikerült csökkenteni az inflációt, és egészen mostanáig viszonylag alacsony szinten maradt.
Most a helyzet azért más.
Egy áprilisi felmérés szerint a válaszadók 36 százaléka nem képes finanszírozni a szükségleteit, 44 százaléknak pedig csupán ételre és lakhatásra elég a jövedelme, ahogy az ilyenkor lenni szokott, a válaszadók 62 százaléka a kialakult gazdasági helyzetért a kormányt okolja.
Forrás: forbes.hu