A méltatlanul elfeledett török festőnő, Fahrelnissa Zeid

Sokan gondolhatnák, hogy a török nők a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban. Ha azonban közelebbről is górcső alá vesszük élettörténetüket, könnyen láthatóvá válik, hogy milyen meghatározó szerepet töltöttek be Törökország felemelkedésében.

Ezeken a hasábokon hétről-hétre azokat a nagy jelentőséggel bíró török nőket mutatjuk be, akik életük során hozzájárultak Törökország fejlődéséhez, kulturális örökségéhez. Olyanokat, akiknek a munkásságát világszerte elismerés övezi és olyan „hétköznapi hősöket” is, akik tetteikkel kiemelkedtek a férfiak – esetenként – elnyomó világából.

A méltatlanul elfeledett török festőnő, Fahrelnissa Zeid

Az elit oszmán ​​családba született, kiemelkedő török ​​művésznő, Fahrelnissa Zeid különleges élete, utazásai, egyedülálló megfigyelőképessége és sajátságos művészi stílusa egészen későn részesült rangos elismerésben az európai művészeti intézmények által. „Zeid éppen annyira különleges, színes életet élt, mint gigantikus, vibráló festményei.”[1]

A török ​​történelemben mind a humanizmus, mind a kozmopolitizmus a közelmúltbeli viták alapját jelentette függetlenül attól, hogy az olasz reneszánsz óta mindkettő elismert a nyugati társadalomtudományban. Az első török ​​szerző, aki magát a szó „kozmopolita” értelmében nevezte világpolgárnak, İbrahim Şinasi volt, a modern tanzimát (a XIX. század elején kibontakozó reformkor) úttörő költője.

A kozmopolitizmust azonban nem tartották igazán sokra a török intellektuális körökben. Török ​ „világpolgárok” leginkább a diplomata, fordítói és olyan kereskedői családokból kerültek ki, amelyek kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Európával, főleg Franciaországgal.

A Kabaağaçlı család a török ​​humanisták és kozmopoliták kiváló példája. Katonaként elért eredményeiknek köszönhetően a család későoszmán származású, idősebb tagjai magas rangú beosztásokhoz jutottak az oszmán államban. Cevat pasa II. Abdülhamid szultán nagyvezíre, míg testvére, Šakirpasa diplomata volt. Şakir családja képzőművészetekkel foglalkozott, amely megnyitotta a kapukat Törökországban az európai kultúra előtt. Két lánya, nevezetesen Fahrelnissa és Aliye modernista festők voltak, míg fia, Cevat Şakir „Halikarnasszosz (jelenleg Bodrum) halásza” néven népszerű író lett, s hamarosan a törökországi humanizmus és kozmopolitizmus egyik jellegzetes pártolójává vált. Ezenkívül Şakir pasa unokái közül is többen foglalkoztak művészetekkel: festészettel, kerámiákkal, színházzal.

A Kabaağaçlı családból származó művészek közül Fahrelnissa Zeid a legismertebb a világon – nagyméretű absztrakt festményeinek köszönhetően. Ismertségéhez hozzájárul, hogy az iraki I. Fejszál király testvérével, Zeidbin Hussein iraki herceggel kötött házasságának köszönhetően, a diplomata feleségeként és egyben hercegnőként bejárta Európa nagyvárosait, sőt Budapestre is többször ellátogatott.

Korai évek

Fahrelnissa Zeid „Fahrünnisa Şakir” néven született 1901. január 7-én Büyükadában, Isztambulban, egy elit oszmán ​​családban. Apja, Kabaağaçlızade Mehmet Şakir pasa Görögország oszmán nagykövete. Şakir pasa a feleségével, Sara İsmettel krétai munkája során ismerkedett meg. Fahrelnissa nagybátyja, Cevat pasa az oszmán állam nagyvezíre 1891 és 1895 között. Amikor a szultán eltávolíttatta és száműzte, bátyja, Şakir annyira megsértődött a szultánra, hogy még egy Boszporusz-parti birtokot is visszautasított. Így költözött a család Büyükadába, a Márvány-tengeren található Herceg-szigetek legnagyobbikára. Ezt követően visszavonultan élt Büyükadában gyermekeivel, akiket a képzőművészetek megismerésére és az olvasás szeretetére bátorított. 1913-ban egy szerencsétlen baleset során Cevat Şakir, Fahrelnissa bátyja megölte apjukat. Ezt követően Cevat Şakirt letartóztatták és bebörtönözték, miközben anyja és négy nővére – köztük Fahrelnissa és Aliye – nehéz évek elé nézett.

A festészet felfedezése

Másfelől a kis Fahrelnissa megragadta az alkalmat, hogy megfelelő művészeti képzésben részesüljön az első oszmán konzervatóriumban. Gyerekkorától kezdve szeretett rajzolni és festeni, családja pedig a tragédia ellenére is támogatta oktatását.

1920-ban, amikor a lánykonzervatóriumba beiratkozott, Fahrelnissa feleségül ment a költő és regényíró İzzet Melih Devrimhoz. Nászútjukon Velencébe utaztak, ahol aktuális európai képzőművészeti alkotásokat tekinthettek meg. 1928-ban Fahrelnissa Párizsba látogatott, hogy az Academie Ransonban folytassa tanulmányait. Házassága 1934-ig tartott, három gyermekük született. Közülük Nejad és Şirin – szüleikhez hasonlóan – művészek lettek: festészettel és színészettel foglalkoztak.

A nagykövet felesége

Válását követően Fahrelnissa Zeid bin Huszein herceggel, a berlini iraki nagykövettel kötött házasságot. Nem sokkal később Berlinbe költözött, ahol a berlini diplomatakörök népszerű alakja lett. Miután a háború kitört, a házaspár Bagdadba költözött, de Fahrelnissa nem tudta megszokni a kelet és a nyugat közötti társadalmi különbségeket, s az ókori építészeti emlékekhez tett látogatásai sem kárpótolták a nyugati pezsgésért, ezért egy idő után Párizsba költözött, ahol „Hartunggal, Soulages-zsal, Poliakoff-fal és a Nouvelle École de Paris köréhez tartozó más művészekkel állított ki”[2]. A II. világháború alatt Párizsban, Budapesten és Isztambulban élt.

Festő

Zeid a D csoport tagja lett, amely török avantgárd festőművészeket tömörített magába. Később kiválik a csoportból és önálló kiállításokkal jelenik meg Izmirben és Isztambulban. Ezt az időszakot általában az első művészi alkotás időszakának nevezik, melyben túlnyomórészt miniatűr festményeket készített. Munkáit a török ​​klasszikus festészet, a bizánci mozaikok és az európai avantgárd jelentősen befolyásolták.

Zeid herceget London iraki nagykövetének nevezték ki. A brit fővárosban Fahrelnissa festészetében megjelennek a geometrikus és az absztrakt alakzatok isztambuli önálló kiállításait követően. Londoni kiállításmegnyitójára a brit uralkodócsalád is ellátogat. Az 50-es években számos barátságot köt más művészekkel és kritikusokkal londoni és párizsi tartózkodása alatt. Az 1958-as iraki katonai puccsig a házaspár idilli életet él, így Fahrelnissa nagyszabású absztrakt műveire koncentrálhat.

A katonai puccs azonban mindent megváltoztat a Fejszál-dinasztia életében: a királyságot megdöntik, és a család számos tagját megölik. Zeid hercegnek annyi engedményt tesznek, hogy a továbbiakban Londonban élhet, azonban rangjától és vagyonától megfosztják. Zeid egy lakást bérel Londonban, majd szerény életet kénytelenek élni, amely egyáltalán nem ismeretlen Fahrelnissa számára, mivel apja tragikus halálát követően nemesi szegénységben élt Isztambulban. Ez az új időszak Fahrelnissa művészetében is megjelenik: csirkecsontokat fest be és műgyantába ágyazza őket.

Kozmopolita

A Zeid család királyi címet kap a jordániai dinasztiától. Husszein és Fahrelnissa fia, Raad hivatalosan is elismert „herceg” Jordániában, akit „Őfelségének” neveznek. Raad a 60-as években Jordániába költözik, majd 1970-ben édesanyja is követi őt férje halálát követően. Raad így emlékezik vissza édesanyjára: „Hosszú, hosszú órákon át ültem mellette ilyenkor, még kisgyermek koromban. Eleinte mérges voltam rá, a saját dolgomat akartam csinálni, de ő ilyenkor nemet mondott és rám szólt, hogy vigyem oda a festékeit és ecseteit. Cink fehér festék, ezt az árnyalatot nem feledem soha. Most már, felnőttfejjel, hálás vagyok ezekért az órákért, mert rengeteget tanultam közben.”[3]

Fahrelnissa Zeid Jordánia prominens alakjává vált – köszönhetően a nyugati művészeti körök által elismert modern művészetének. Itt művészetet tanított és létrehozta a Fahrelnissa Zeid Képzőművészeti Intézetet, melyet egészen 1991. szeptember 5-én bekövetkező haláláig vezetett.

Műveit londoni, párizsi, isztambuli és New York-i neves galériák mutatták be 1990-től kezdve.

Lukács Eszter – Türkinfo

[1]http://nextland.hu/2017-06-22/feltamadas-tate-ben-fahrelnissa-zeid-legendas-muveszetenek-ujjaelesztese/

[2]http://hvg.hu/hvgmuerto/20180302_Orientalis_absztrakcio

[3]http://nextland.hu/2017-06-22/feltamadas-tate-ben-fahrelnissa-zeid-legendas-muveszetenek-ujjaelesztese/