A Magyar – Török Baráti Társaság 2009. évi könyvkiadásáról

Az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy a Magyar-Török Baráti Társaság érdekes kiadványokkal lepi meg a török-magyar kulturális kapcsolatok és a közös történelmi események iránt érdeklődőket. A várható újabb fejleményekről F. Tóth Tibort, a legutóbbi kiadványok szerkesztőjét kérdeztük.

– Milyen kiadványok megjelentetésére számíthatunk?

– Örömmel számolhatok be arról, hogy R. Várkonyi Ágnes Zrínyi Ilona „Európa legbátrabb asszonya” című kötetét, a nagy törökországi érdeklődésre tekintettel, négy színes melléklettel bővítve ismételten kiadhattuk. Az utánnyomáshoz Hiller István kultuszminisztertől kértünk támogatást és a Nemzeti Kulturális Alapnál elkülönített miniszteri keretéből meg is kaptuk azt. A kötet második kiadását különösen az tette indokolttá, hogy a nagy sikerű izmiti és isztambuli bemutató után a kötetet, jövő tavasszal, Tekirdağban (Rodostóban) is bemutatják. Az isztambuli magyar főkonzulátus által javasolt magyar kötődéssel bíró városokban ugyanis, így Rodostóban is 2010. március 29. és április 4. között író-olvasó találkozóra kerül sor, amelyen R. Várkonyi Ágnes akadémikus, történész professzor vesz részt az Európai Bizottság „Cultural Bridges” elnevezésű projektje keretében.

Ez év tavaszán vette kezdetét az „EU Literature Goes Turkey/Turkish Literature Goes EU” elnevezésű irodalmi programsorozat, ebben török, német, osztrák, olasz, görög, bolgár, román, belga, svájci és magyar résztvevők működnek együtt. Az isztambuli Goethe Intézet projektje keretében mintegy 48 kortárs szerző 24 törökországi helyszínen mutatja be saját interpretációjában török nyelvre lefordított kötetét. Tehát fontos kérdés volt, hogy a megrendezésre kerülő író-olvasó találkozón, a II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai emlékét őrző rodostóiak is hozzájuthassanak a kötethez. A kötetet a közelmúltban elhunyt fordító, Yılmaz Gülen emlékének ajánljuk. A rodostói rendezvényre meghívót kapott a szervezőktől Kobzos Kiss Tamás ének-, zeneművész, valamint Tasnádi Edit műfordító is, aki a fordítást az eredetivel egybevetette. Szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy a kötet kitűnő török fordítója, Yılmaz Gülen barátunk e nemzetközileg is kiemelkedő fontosságú eseményen már nem vehet részt.

-Milyen új terveik vannak?

-A magyar Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma támogatásával sikerül kiadnunk Hóvári János esszéit Rodostói emlékek és tanulságok, Beszédes Kálmán, Rodostó magyar képírója címmel. Az előbbiben a Rákóczi-emigrációról, Rodostóról, a korabeli rodostói életviszonyokról, a magyarok városrészéről és a Rákóczi-emlékmúzeumról ír a szerző, az utóbbiban Beszédes Kálmán akadémiai képíróról, aki 1891. és 1892. között mintegy 70 ceruzarajzot készített a rodostói magyar emlékekről. A kötet tartalmazza is az említett rajzokat.

– Mit lehet tudni a szerzőről?

– Hóvári János történész-turkológus, címzetes egyetemi docens, külpolitikai szakértő, a történettudomány kandidátusa. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében tudományos kutatóként, majd a pécsi egyetemen. 1992 óta a Külügyminisztérium munkatársa, 2000. és 2004. között nagykövetünk Izraelben, 2007. és 2008. között a szlovén külügyminisztérium tanácsadója közel-keleti ügyekben az EU elnökséget illetően. Jelenleg nagykövetünk Kuvait Államban.

A Hűtlen Dobó című könyve 1987-ben jelent meg. Számos tanulmánya jelent meg a magyarországi török hódoltság, valamint a balkáni és a közel-keleti térség aktuális viszonyairól.

– Ki volt Beszédes Kálmán?

-Akadémiai festő, grafikus volt, aki Dunaföldvár szülöttje. 1839. augusztusában született és Isztambulban halt meg 1893. májusában. A festészetet Pesten, Bécsben, majd a király adományozta ösztöndíjjal Olaszországban tanulta, ahol éveken át festéssel és a művészet remekeinek másolásával foglalkozott. Arcképeket is festet: Széchenyi István; Klapka György; Ghazi Oszman pasa, a plevnai hős; Szilágyi Dániel stb. Olaszországból visszatérve egy ideig Magyarországon tartózkodott, majd Konstantinápolyba költözött, ahol a tűzoltóság szervezése körül szerzett érdemeket és különböző intézményekben tűzvédelmet oktatott. Sokat fáradozott és nagy elismerést érdemelt ki a Rákóczi-hamvak hazaszállítása és a rodostói templom, a Panaghia Rheumatocratira restaurálása ügyében.

Külföldi tárcacikkei a Fővárosi Lapokban, az 1880-as években kedves olvasmányai voltak a magyar közönségnek. A Konstantinápolyból hazakerült, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában lévő hagyatéka, a többi között az említett ceruzarajzok sok-sok részletét mutatják az azóta már megsemmisült, rodostói Rákóczi- és Bercsényi-háznak és rögzít több török magyar emléket a 19. század utolsó évtizedéből. A lehangoló helyszínt látva, Beszédes maga így írt munkájáról: „Sokszor méláztam bús érzéssel a komor, roskadozó fejedelmi lak és a többi emlékezetes helyek képén. Lerajzolgattam azokat pontosan, minden oldalról, szorgalmasan, néha sietve, mert olykor úgy tűntek fel előttem, mintha oly sok idő viharai után csak azért állanának még roskadozó lábaikon, mintha még engemet vártak volna, a magyar képírót, a ki vékony papírjával és rajzónjával megóvja őket a teljes enyészettől.”

– Hogyan került a két kérdéskör egy kötetbe?

-Beszédes Kálmán előbbi gondolatai adták az ötletet, hogy az Isztambulból hazakerült hagyatékában található rodostói ceruzarajzaival együtt adjuk ki Hóvári Jánosnak az Írószövetség Lapjában, a Magyar Napló 2008. márciusi számában, rövidebb formában már közölt írását. Egyben felkértem Hóvári Jánost írjon Beszédes Kálmán életéről is. A szerző örömmel tett eleget a felkérésnek és igen rövid idő alatt elkészült az életrajzzal, és kicsit átdolgozta a Rodostói emlékek és tanulságok című esszéjét is.

– Hogyan sikerült a hagyatékban lévő rajzokat is közölniük?

– Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója rendkívül készséges volt és az első szóra hozzájárult a rajzok közléséhez, és rendelkezésünkre bocsátotta azokat digitalizált formában. Együttműködésünket korrekt szerződés keretében rendeztük. Rövidesen közös budapesti bemutatóra készülünk. Az eredeti tervek szerint a kötetet a rodostói Rákóczi Múzeum felújításának megnyitója alkalmából mutattuk volna be Törökországban, de sajnos a múzeum megnyitása, az eredeti időponthoz képest, különböző okok miatt későbbre halasztódik. Természetesen nem mondtuk le a rodostói bemutatóról sem, és arról sem, hogy a kötetnek szeretnénk megjelentetni a török nyelvű változatát is.

– Mikorra várható a budapesti bemutató?

– Úgy tervezzük, hogy erre november hónapban kerülne sor. Próbáljuk megnyerni a budapesti Török Nagykövetség közreműködését is, továbbá rendkívül megtisztelő volna, ha a bemutatón képviseltetné magát Tekirdağ (Rodostó) város is.