Vastapssal és lábdobogással díjazta a Szegedi Szabadtéri Játékok többezres közönsége Törökország Guiness-rekorder tánccsoportját, az Anadolu Ateşi-t. A show néhány perces késéssel, 21 óra után kezdődött, és valósággal lenyűgözte a szegedi közönséget.
A török néptáncokat a modern tánccal, balettel és szteppel ötvöző Anadolu Ateşi (vagy ahogy külföldön ismerik: Fire of Anatolia – Anatólia Tüze) tűzbe borította a színpadot és a nézők lelkét is a szenvedélyes, látványos, professzionálisan kivitelezett műsorával. A produkcióban a táncelemek keveredésén kívül a kultúrák kavalkádját is megfigyelhette a közönség. Vallási képek és 218 lépés percenként Engem teljesen szíven ütött a gyönyörű Szegedi dóm előtt felállított színpadon megjelenített, különböző vallásokat ábrázoló táncjelenet.
A koreográfusok ügyeltek rá, hogy mindegyik vallás egyformán szerephez jusson a darabban: láthattuk, amint Jézus életre kelti a holtlakat, ahogy Mevlana dervisei átszellemülten kerengenek, vagy ahogy egy zsidó asszony imádkozik a siratófalnál. Mindezek tökéletes harmóniában, modern balett elemekkel megjelenítve. De természetesen a showban helyet kaptak az úgymond „hagyományos” török elemek is, mint a halay vagy az elmaradhatatlan orinetális hastánc. Azután elbűvölve, lélegzetvisszafojtva figyeltük, ahogy hatvan táncos egyetlen sorban egyszerre mozog, hihetetlen gyorsasággal: pontosan 218 lépéssel percenként, amivel 2005-ben Guiness-rekordot döntöttek. Törökország egyik legjobb balett táncosa formálta meg Jézust A színek és érzések kavalkádja közé be-beiktattak néhány nyugodtabb, harmonikusabb balett-jelenetet is, amelyek során megbizonyosodhattunk arról, hogy ezek a táncosok nem csak a néptánchoz értenek kiválóan. Ahogy riportalanyom Oktay Keresteci, a társulat balett-mestere és koreográfusainak egyike fogalmazott: „A táncosok többsége néptáncosi múlttal rendelkezik. Mi tanítjuk meg nekik a balettet, a jazz-t, a szteppet vagy a stretch-et.”. Oktay maga Törökország egyik legjobb balettáncosa, aki még most, 48 évesen is lenyűgöző szólókkal kápráztatta el a szegedi közönséget. Többek között Jézus karakterét is ő formálta meg az előadás során.
A nagy találkozás Oktay-jal még az előadás előtt találkoztam, miután a tánccsoport turnémenedzsere kedvesen és mosolygósan beengedett a kulisszák mögé, teszem hozzá egyedüliként a sajtó képviselői közül. Valószínűleg azzal nyertem meg magamnak, hogy az interjút megelőző egyeztetések során végig törökül társalogtunk. A színpad mögött táncosok melegítettek, erősítettek, miközben Oktay-jal leültünk beszélgetni. A balettáncos széles mosollyal közölte, hogy nagyon szeretik Magyarországot, mert „nagyon meleg fogadtatásban részesültünk, úgy tűnik, nagyon szeretik itt a törököket.” Bár ezen valószínűleg sok magyar jót derülne, ám a társulatot valóban nagy szeretettel fogadta mindenki. „Semmilyen problémába nem ütköztünk itt, nagyon jó a hangulat, és hát ez a színpad!”, mondta Oktay. „Ez hihetetlen élmény, egy ilyen színpadon, egy keresztény templom előtt fellépni. Ez az első alkalom, hogy ilyen helyen tartunk előadást. Különösen érdekes, mivel az új produkciónk, a DAWOOL a vallások bemutatásával kezdődik. Megjelenik Jézus, megjelennek az iszlám képviselői és a zsidóság is. Mindezt egy templom előtt előadni nagyon érdekes, engem nagyon megérintett, remélem a közönség is így érez majd”. Egy kis történelem Ha már Magyarországról kezdtünk el beszélgetni, rögtön meg is tudakoltam Oktaytól, hogy lát-e bármiféle hasonlóságot a magyar és a török néptánc vagy éppen a népi viseletek terén. Hiszen annyit vitatkozunk a magyarság török eredetéről! „Nos, nem mondhatnám, hogy sok egyezést fedeztem volna fel a kettő között”, mosolyogott Oktay, aztán elgondolkodott, majd folytatta: „Igazából, a magyar és a török testvérnép. Nagyon sokáig éltek itt a törökök, biztos hogy vettünk át egymástól elemeket a néptánc tekintetében. A népi viseletben viszont nem látok hasonlóságokat.
Törökországot hét nagy vidékre lehet osztani, minden vidék minden egyes falvának szinte más és más a néptánca, a népviselete. Nagyon gazdag kultúra a mienk.” Elképesztő számadatok Azt is megtudtam, hogy amikor az Anadolu Ateşi története 1999-ben elkezdődött, a társulat kitalálója és vezetője, Mustafa Erdoğan 3000 néptánc elemből válogatta ki azokat, amelyeket az első néhány műsorban felhasználtak. 200 táncos közül 60-at válogattak be a társulatba, majd közel két évig tartott, míg a táncosokat felkészítették. Erdoğan maga is koreografál és tanít, az ő területe a délvidéki táncok és a halay, míg Alper Aksoy felel az égei-tengeri vidékek táncelemeiért, Oktay pedig a társulat balett és modern tánc tanára és koreográfusa. Nem csak törökök táncolnak Kíváncsi voltam, hogy ennyiféle stílus között nem veszik-e el a török néptánc. „Mi egyesítjük a klasszikus balettet a néptánccal. Showelemeket építünk be. A török néptáncok jellegzetessége, hogy 45 foknál magasabbra nem emelheti a lábát a táncos. Mi úgymond „kinyújtottuk” ezt, ez a stretch, amikor jó magasra emeled a lábadat.” – válaszolta Oktay. És ha már a táncosoknál tartunk, mindig is érdekelt, hogy csak törökökkel dolgoznak vagy vajon külföldiek is vannak a csoportban? „Vannak külföldi táncosaink is, igen” – kaptam a választ. „Itt Szegeden egy holland lány táncol velünk, ő az egyik szerelmes táncjelenetben a partnerem, egyébként pedig Pandorát jeleníti meg az előadás első felében.
Most 100-110 táncosunk van, ebből 60 itt Magyarországon lép fel, ezzel egy időben 45 táncosunk éppen Aspendos-ban (Antalya) mutatja be ugyanezt a produkciót, ott több külföldi tagunk is van, például oroszok és grúzok. Egyébként érdekes, hogy a magyar kulturális miniszter és a szlovák külügyminiszter éppen Antalyában nézik most az Anadolu Ateşit!” Európában először Szegeden mutatták be a DAWOOL-t Jót nevettünk az élet eme furcsaságán, s Oktay azt is megjegyte, hogy ennél már csak az lenne furább, ha a török kulturális miniszter meg itt nézné Szegeden ezt az új produkciót, a DAWOOL-t, amelyet Európában először itt mutattak be. „ A DAWOOL a ritmusra épül. (A davul szó jelentése törökül dob – Baksa T.) Ahogy már említettem, vallási jelenettel kezdődik, majd egy szép szerelmi duettet láthatunk, aztán pedig dobokkal folytatódik. Ezzel a műsorral Isztambult akartuk bemutatni, a sokszínűségét, a kultúrák és vallások keveredését, ami annyira jellemző rá. Mindenféle nemzetiségű és vallású ember él Isztambulban. Például magyarok is vanna,. Ezeket a kultúrákat akartuk bemutatni. Ezért is kezdődik vallási jelenettel a show, mutatván, hogy mi minden vallásra nyitottak vagyunk”. Szép jövő előtt a tánccsoport Amikor a tánccsoport jövőjéről kérdeztem, Oktay nevetni kezdett. „Nagyon szép jövője van szerintem. Hosszú ideje táncolunk együtt és hiszem, hogy ez így is marad. Új terveink vannak, Aspendosban jelenleg is folynak az új show munkálatai, immár két éve készülünk rá.
Trója történetét dolgozzuk fel, néptánccal, balettel, szteppel vegyítve. Újdonságok is lesznek, más, a közönség számára új régiók néptáncait is feldolgozzuk a darabban.” Az interjú végén búcsúzásképp Oktay megjegyezte, hogy emlékszik ám a tavalyi budapesti fellépésükre, amikor néhány lelkes magyar fiatal egy hatalmas török zászlót lobogtatva éljenezte őket a show után. Mosolyogva hagytam el a backstage-et, kicsit sajnálva, hogy nem hoztam magammal török zászlót. De nem is volt rá igazán szükség. A közönség így is fergeteges tapssal, percekig tartó ritmikus lábdobogással jutalmazta a táncosokat, Szeged városa pedig hatalmas virágkosárral lepte meg a társulatot. Ma este még egy (ugyancsak teltházas) előadást fognak tartani a fesztivál keretein belül. Anatólia tüze pedig nagyon, nagyon sokáig lobogni fog azok szívében, akik valaha is voltak olyan szerencsések, hogy megnézhették ezt az előadást, az eddigi 32 ország bármelyikében. Anadolu Atesi előadása
– Baksa Tímea – zene.hu