A Hettita Birodalom összeomlása napjaink klímaválságában is tanulságokkal szolgálhat

A mai Törökország területének nagyját időszámításunk előtt 1650 és 1200 között az ókor egyik legbefolyásosabb nagyhatalma, a Hettita Birodalom uralta. Bukását sokáig az úgynevezett tengeri népek pusztító támadásához kötötték, de egy friss kutatás szerint egy hosszú és súlyos aszályos időszak miatt omlott össze a birodalom. A Nature-ben szerdán megjelent tanulmány a társadalmak sebezhetőségét illusztrálja hosszabb ideig tartó extrém éghajlati eseményekkel szemben.

Sturt Manning, a Cornell Egyetem geoarcheológiával foglalkozó régésze társaival együtt az éghajlati változások emberi történelemre mért hatását vizsgálta, a múltbeli éghajlatról árulkodó paleoklimatikus és régészeti adatok felhasználásával. Korábbi kutatások egy több mint 3 ezer évvel ezelőtti, jelentős ókori birodalmak összeomlásával egybeeső, évszázadokig tartó éghajlati változást azonosítottak, ami hidegebb és szárazabb viszonyokat hozott a Földközi-tenger keleti térségébe és a Közel-Keletre.

A szakemberek most egy i.e. 1200 körüli, több évig tartó extrém száraz éghajlati időszakra bukkantak az egykori Hettita Birodalom központi régiójában, Anatólia középső részén, amelynek éghajlata eleve viszonylag száraz (szemiarid) volt az elmúlt évezredekben. A birodalom kiterjedésének csúcsán a fővárosból, Hattuszaszból Anatólia jelentős területét és a mai Szíria északi részét uralta. Az ókori nagyhatalom Egyiptommal vetekedett a közel-keleti dominanciáért – ez az i.e. 1274-ben vívott kádesi csatában csúcsosodott ki, ami végül egyik félnek sem jelentett áttörést.

A kutatók szerint nem önmagukban az éghajlati változások irányítják a történelem folyását, és váltják ki birodalmak felemelkedését vagy összeomlását, hanem azok inkább egy környezeti keretet adnak, amelyben az adott területen élő embereknek, társadalmaknak, gazdasági rendszereknek működniük kell.

Az éghajlatváltozási kormányközi testület (IPCC) legújabb, a klímaváltozás fizikai alapjait áttekintő jelentése szerint 1950 óta egyes régiókban, köztük a Földközi-tenger térségében fokozódott a mezőgazdasági és ökológiai aszályok súlyossága és gyakorisága, ami az ember által okozott globális felmelegedés folytatódásával a bolygó egyre több régióját érinti.

Folytatás

Forrás: qubit.hu