A Habsburg-installáció erdélyi következményei

Nagyvárad- Szerda este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia Erdély a magyar történelemben modulja keretében Kovács Kiss Gyöngy, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese tartott előadást A Habsburg-berendezkedés Erdélyben címmel az Ady líceumban.
Bevezetőjében Kovács Kiss Gyöngy PhD, romániai magyar történész, a kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese arra hívta fel a figyelmet: a 17. század végi európai változások csodát műveltek Ausztriával. I. Lipót alatt a Habsburg birodalom igencsak megerősödött, magába foglalt több olyan területet, melyek korábban török fennhatóság alá tartoztak. Az 1699-es karlócai béke következtében „a klasszikus Európa kontinentális dimenziókat nyert”, és a nemzetközi politikai rendszer változásainak betudhatóan a Habsburg birodalom nagyhatalommá, Európa egyik legszámottevőbb tényezőjévé vált. Területi növekedés és integráció jellemezte, ami azzal járt együtt, hogy a politikai és gazdasági struktúrák, a közigazgatási-, törvénykezési-, pénzügyi- és katonai intézményrendszerek a központi hatalom érdekeinek kiszolgálóivá váltak. A Bethlen Miklós által I. Lipótnál kieszközölt Diploma Leopoldinumnak betudhatóan az Erdélyi fejedelemség a Habsburg-uralom alá került. Erre a dokumentumra aztán 150 éven keresztül úgy tekintettek, mint egy alkotmányra, de elmondható róla, hogy noha elméletileg biztosítania kellett volna a rendek jogait és kiváltságait, a gyakorlatban Erdély a folyamatos integráció tárgya és célpontja, a Habsburg birodalom létrejöttének, kiteljesedésének és megerősödésének a színhelye volt. A Rákóczi-szabadságharc nem tudta megakadályozni, csak lassítani a beilleszkedési folyamatot. 1711-tól aztán a Habsburg birodalom végképp nem akarta egyenrangú félként kezelni az erdélyi rendeket: arra hivatkozva, hogy kompromitálódtak, Erdélyt meghódított területnek tekintette. A Habsburg-uralom megszilárdulása Erdélyben ugyanakkor az abszolutizmus jegyében történt, és ez meghatározta a fejedelemség további sorsát. Pozitív elemként elmondható viszont, hogy ennek köszönhetően Bécsen keresztül megnyílt a kapu a nyugat-európai értékrendszer- a kultúra, művészet és tudomány- beáramlásának, de a Habsburg-installáció ballasztja is éreztette hatását, úgymint a vallási intolerancia, a főparancsnoki brutalitás és a mérhetetlen adóteher.

Részletek

2013-04-04