A fekete-tengeri Zeugma

Hadrianopolis ősi városa (ma Eskipazar), mely számos civilizáció, köztük a görög, római és bizánci otthonául is szolgált, most régészeti lelőhellyé válik.

A Karabüktől néhány száz kilométerre található területet a „Fekete-tenger Zeugmájának” is nevezik, mert sok hasonlóságot mutat a Gaziantepben lévő Zeugma-mozaikokkal.

A város vezetése jelenleg azon dolgozik, hogy a Török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium elismerje régészeti lelőhelynek Hadrianopolis városát, Mehmet Nuri Ersoy miniszter pedig támogatja is ezt a kezdeményezést.

A Karabüki Egyetem régésze, Ersin Çelikbaş szerint, ha Hadrianopolis megkapja ezt a minősítést, akkor a régió egyik legjelentősebb turisztikai látványosságává válhat.

A területen 2003-ban kezdődtek meg az ásatások, és a munkálatok során már két fürdő, két templom szerkezete, sírok, egy színház, egy boltív és kupola szerkezet, egy hatalmas kultikus építmény maradványai, továbbá a városfal egy része és számos más épület is felszínre került az ásatási helyszín 14 különböző részén.

Az itt talált mozaikokon, – amelyek a várost híressé tették – lovak, elefántok, párducok és egy griffmadár látható.

A régészek a már feltárt, valószínűleg a 2. századból származó sírokban csontokat, régi érméket, csontból készült hajtűket, valamint egy a könnycseppek összegyűjtésére alkalmas üvegcsét is találtak.

A kisebb leleteket a környező múzeumokban állítják ki, ám a nagy méretűeket, – mint a templom padlóján látható mozaikok – a megtalálás helyszínén mutatják be. Hadrianopolis napról napra egyre népszerűbbé válik, az emberek a világ minden részéről ellátogatnak ide, hogy megcsodálják.

A terület fontos vallási központ volt, amint azt a megtalált leletek is bizonyítják, és ez még vonzóbbá teszi a helyet.

Hadrianopolis nagy jelentőséggel bír nemcsak Eskipazar, hanem Anatólia számára is. Közel van Safranbolu városához, mely az oszmán korból fennmaradt jellegzetes házairól ismert.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo