A digitális korban a könyvkötők szenvedélyesen dolgoznak a túlélésért

Idős kora ellenére, a könyvkötő Rafet Güngör még ma is régi, elhasznált könyvek restaurálásán dolgozik a Vefa városrészben lévő műhelyében. Számos értékes könyvet és Koránt újított már fel, tehetségére gyűjtők és filmes szakemberek is felfigyeltek, és felkeresték, hogy bepillantást nyerjenek ebbe a rendkívül sok munkát igénylő hivatásba.

A 67 esztendős Rafet Güngör éppen  egy kopott könyvön dolgozik szenvedélyesen. A Fatih városrész történelmi Vefa negyedében lévő Süleymaniye Könyvkötészet egyik műhelyében mindenfelé kötőformák, kefék, borítók és régi könyvek hevernek. A műhely hátsó részében a 250 éves antik könyvkötő eszközöket csodálhat meg az oda látogató. A kopott könyvek mintha arra várnának, hogy visszanyerjék eredeti állapotukat. Az a könyv, amelyen Güngör éppen látogatásunkkor dolgozott, 800 éves volt. Nagy lelkesedéssel kezd mesélni szakmája nehézségeiről, „Először szétszedem a könyv lapjait, és a könyvborítót, majd japán washi papírral és szódabikarbónával fedem el a könyv lapján lévő lyukakat. Az utolsó lépés pedig az újrakötés.” –mondta el.

Güngör életének elmúlt 50 évét a könyvkötésnek szentelte. A könyvkötőmester könyvek iránti szenvedélyét hangsúlyozva meséli, hogy fiatal korában kezdett el dolgozni a Süleymaniye Könyvtárban, ahol a könyvkötés fortélyait a legjobb szakemberektől sajátíthatta el. Amikor a régi könyvek restaurálására és javítására szakosodott, márványozást és kalligráfiát kezdett tanulni, majd évekig e két művészeti formának szentelte idejét, melyeket a könyvek lapjainak díszítésére használtak. Odaadó munkáját a műhelyének falát borító számtalan márványozott kép és kalligráfia is bizonyítja. Güngör már nagyon fiatalon bekerült a könyvkötők körébe. A Süleymaniye Könyvtárban eltöltött idő után az Oszmán Levéltárba helyezték át, ahol 10 éven keresztül dolgozott. Nyugdíjba vonulása után sem tudta feladni szakmája iránti szenvedélyét, saját műhelyében kezdte kiállítani műveit.

Amikor arról kérdezik, hogy milyen ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki könyvkötő mester legyen, azt válaszolja: „A könyvkötőnek azonosulnia kell azzal a könyvvel, amit felújítani készül. Milyen korszakból származik a könyv? Az oszmán vagy a szeldzsuk korban keletkezett? Egy könyvkötőnek ismernie kell az oszmán-török nyelvet, tudnia kell arabul és perzsául” -mondta, majd hozzátette, hogy egy könyvkötőmesternek tisztában kell lennie az összes papírfajtával is.

„Én mindent a mesteremtől, İslam Seçentől tanultam. Hiába telt el már 50 év, én még mindig tanulónak érzem magam. Még akkor is tanácsot kérünk egymástól, ha már elegendő ismeretünk van a szakmánkról. A könyvek művészetéhez jó szem is kell.” – hangsúlyozta a mester.

Güngör számos történelmi jelentőségű könyvet keltett életre, elég bátor volt ahhoz, hogy a legértékesebb darabokhoz is hozzákezdjen, mint például Oszmán Kalifa Koránja, melyet a Topkapi Palotában őriznek. Több országba is elutazott, hogy a restaurálásról bemutatót tartson. 1985-ben Szíriában restaurált egy Koránt, második alkalommal, melyet Abdul-Hamid szultán emlékének ajánlott fel. Miután Güngört UNESCO alkalmazottnak nevezték ki, 1989-ben új könyvkötő műhelyt nyitott a híres Nizám Medresze Könyvtárában – amelyet Damaszkuszban alapítottak az Abbászidák idején. Güngör számos tanítványt és alkalmazottat oktatott. Emellett restaurálta a Kaside-i Bürde kéziratot, amely Szaladdin egyiptomi szultántól (12. szd.) származott, illetve Muhyiddin Arabi (12-13. szd.) műveit is.

Egyike a legendás munkáinak, a világ legnagyobb Koránjának felújítása volt – mely 500 kilogrammot nyom, 1,5 méter széles, 2,5 méter hosszú és Afganisztánból származik. Güngör nagy örömmel fogadta el a felkérést a teljes könyv restaurálására, mely összesen 7 méternyi kéziratot tartalmazott. „Mielőtt engem megkérdeztek, iráni, pakisztáni és oroszországi könyvkötő központoktól is kértek ajánlatot a munkára, azonban az ottani mesterek nem vállalták el, a feladat rendkívüli nehézségére hivatkozva. Én mindössze négy hónap alatt befejeztem a felújítást. Ez a legnagyobb örökség, amit a jövő generációira hagyok,” -mondta Güngör.

Beszélgetésünk közben Rafet Güngör boldognak tűnt; büszke arra, hogy ennyi könyvet restaurált, és munkáját szenvedéllyel végezte.

Güngör műhelye minden nap nyitva áll, tehetsége és szaktudása számos antik könyvgyűjtőt, üzletembert vonz, illetve a laikusok, akik családi örökség révén jutottak régi könyvekhez, mind hozzá fordulnak. Filmes szakemberek is gyakran felkeresik, hogy betekinthessenek a műhelytitkaiba. Legutóbb egy Biblia fedelét készítette el, melyet egy a bizánci korszakban játszódó film forgatásán fognak használni. A népszerű, Szulejmán című televíziós sorozathoz is ő alkotta meg a könyvek borítóját.

Güngör, aki az egész életét könyvek restaurálásának szentelte, elmondta, hogy egy könyv felújítása egy héttől egy hónapig is tarthat, a kötet állapotától függően. Miközben a műhely polcain kiállított munkáit mutatja be nekünk, elmondja, hogy a legnagyszerűbb könyvborítók Hódító Mehmed idejében illetve a Mameluk dinasztia uralkodása alatt készültek. „A tudományok alapjai a könyvek, és ezek az írott alkotások csak a borítójuk segítségével őrizhetők meg,”- mondta, kiemelve a könyvkötészet fontosságát a történelem folyamán.

Forrás: dailysabah.com

Fordította: Mező Anikó – Türkinfo