A cirit, a törökök hagyományos sportja és kiváló képviselőik

Sport, ám más néven háborús játék, és valóban olyan lendületes és veszélyes a csata, mintha háborúznának a játékosok. Látni és átélni egy ilyen viadalt elég izgalmas, hát még részt venni benne. Ismerjék meg a törökök által évszázadok óta űzött ciritet, mely egy az atyák (*) sportja közül! 

A cirit történelme 

A cirit – úgy tartják – Alp Arslannal együtt érkezett meg Anatóliába. Alp Arslan 1063 szeptemberétől haláláig nagyszeldzsuk szultán volt. Nevéhez fűződik a bizánciakra súlyos csapást mérő manzikerti diadal. A játék eredete így majd’ ezer évre nyúlik vissza. A 16. századtól elfogadott oszmán háborús játék a 17. századra Európa néhány országában is elterjedt. A 19. században már az oszmánok által uralt valamennyi országban játszották, sőt a paloták legkedveltebb, leglátványosabb sportága volt (mint a keresztény kultúrában a lovagi torna).

Annyira népszerűek voltak a csapatok és a mérkőzések, mint ma a nagy futballrangadókon. A két legnépszerűbb csapat a zöldet viselő Lahanacılar (Káposztások) és a kék ruhában mérkőző Bamyacılar (Okrások) voltak. A háborús játék a valóságos csatára készítette fel a hősöket, és a szultánok is nagy rajongói voltak. III. Szelim az előbbieknek, II. Mahmut pedig az utóbbiaknak szurkolt. 

A csapatok szimbólumai ma is fellelhetők Isztambul egyes kútjainak vagy kapuinak a faragott kövein. A leghíresebb emlék a Topkapı Palotában található, ahol két magas oszlop tetejének egyikén egy káposzta, a másikon az okra szimbóluma látható. Ha Isztambulban járnak és ilyen emléket látnak, emlékezzenek rá, hogy mit jelentenek!

Hogyan játsszák a ciritet?  

Egy előre kijelölt pályán csap össze a két csapat. Uşakban például a pálya hivatalos mérete 70-szer 120 méter. A játékosok a falujuk, illetve csapatuk színeit viselik ruházatukon. A csapatok a pálya két végén, több sorban állnak fel, egy-egy sorban 5, 6 és 7 lovassal. A jobb kezükben van az a dárda, amellyel először játszanak, a bal kezükben a tartalékot fogják. Mindkét csapatból megindul az első lovas a másik irányába, mögötte 30-40 méterre közelít a csapat többi tagja. A lovas a jobb kezéből az ellenfél felé hajítja dárdáját, majd hirtelen visszafordul saját csapata irányába. Az ellenfél követi, és felédobja saját dárdáját. Az első lovast követi a második, aki ugyanabból a sorból indulhat meg, mint társa. 

Találat esetén pontot kaphatnak a játékosok, ami attól függően változik, hogy hogyan és a pálya mely részén érték el azt. 

Nem feledkezhetünk meg a ciritdobosokról és -zurnásokról (fúvós hangszer) sem! Fontos szerepük van mind a felvezetéskor, mind a játék során. A zene ütemének koreográfiája van, és egy pillanatra sem hallgatnak el a „csata” során. 

Kik játsszák a ciritet? 

A sportág Kars, Ardahan, Uşak és Erzurum környékén a legismertebb és legnépszerűbb. 

Uşak település környékén – és ezzel elsőséget élveznek az országban – 35 hivatalos lovas klub létezik. Elsők abban is, hogy legelőször itt játszhatták a játékot nők is. A női ciritjátékosok száma 15 körül van, és csak mostanában lehet arról hallani, hogy Tokat és Sivas városokban is próbálkoznak a lányok. 

Az Uşakban nevelt, erre a sportra edzett lovak is országszerte híresek. Rengeteg filmben és sorozatban kapnak szerepet. Különös odafigyeléssel gondozzák ezeket az állatokat.

Az egyik leghíresebb játékos és lovas a környéken a 70 évnél is magasabb kort megélt İrfan Milli. A férfi 6-7 éves volt, mikor először lóra ült, 10 évesen édesapjától már saját lovat kapott, amelyre felkötözték, hogy le ne essen gyakorlás közben. Mára több mint 100 lova van, és 60 éve játssza a ciritet. Napi 2-3 órát foglalkozik lovával, mert tudja, hogy a legjobb játékhoz a legjobb lóra van szüksége. Hat gyermeke, 12 unokája van, és legfőbb célja, hogy a fiataloknak átadja a lovak és a játék szeretetét.

Karsban a falusiak barátságos mérkőzésekkel tartják fenn a sport emlékét és hagyományait. Nagyon látványos, amikor hóban, jégen játsszák a játékot a hideg időjárásáról ismert tartományban. Ez már részben turistacsalogató esemény, ám nagyon látványos, és örökre emlékezni fog rá, aki látta. A csapatok tagjai tagadhatatlan szenvedéllyel űzik a hagyományos sportot.

 

A sport természetesen filmekben is sokszor megjelenik. Azért, hogy olvasóink is jobban el tudják képzelni a játékot, át tudják érezni annak izgalmát,  bemutatunk két videót. 

Az első a nagyon népszerű sorozatban, a 2020 októbere óta képernyőn lévő, anatóliai szokásokat, zenéket felvonultató családi és szerelmi drámában szerepelt. Íme a Gönül Dağı című sorozat egyik jelenete! 

A második részlet a Beyaz Melek című 2007-es gyártású mozifilmből látható. A film rendkívül népszerű volt a török mozikban. Nem feltétlenül ezen jelenete miatt (állítólag nem teljesen hiteles a játék), de bizonyára segít átérezni a sport izgalmát és megismerni a versenyek koreográfiáját. 

(*) Négy olyan sportágat tartanak számon, amelyet Törökországban ata sporları  azaz atyák sportja néven emlegetnek. Korábbi cikkünkben már részletesen megismerhették a yağlı güreş (olajbirkózás) nevűt, most a cirit dobásról olvashattak, a sorban a matrak (szintén háborús játék, egy pajzs és egy vaskos husáng segítségével játsszák), továbbá az okçuluk (íjászat) szerepel még. 

Az információk fő forrása: usaksevdalisi.com, mely oldal Fevzi Ünlü fotós, videós odaadó munkájának eredményeként Uşak tartományról rengeteg további információt tartalmaz. Látogassák meg! 

Erdem Éva – Türkinfo