A Charta Bellica reneszánsz Hadi Kártya

chartabellicaA Charta Bellica (latinul Hadi Kártya) egy különleges 56 lapos kártya, melyben a színjelek a magyar, német, török és lengyel nemzetek címerei. A kártya lapjain a XVI.század második felének udvari tisztségei, katonák, polgárok jelennek meg. Az ábrázolásokhoz korabeli metszetek, rajzok, festmények szolgáltak alapul. A lapok 1-tõl 10-ig római számokkal vannak jelezve, ezek felett van királynő, király, az egyes nemzetek fõvárosainak látképe, a legerősebb lapokon pedig papok láthatók. A kártyával bármely hagyományos játék játszható, lapjait meg lehet feleltetni a francia sorozatjelű kártyáknak.

Néhány fontos adat a kártya keletkezéséről:

Miért ez a négy nemzet szerepel a kártyában? A XVI. század a magyar történelemben a török elleni harcról szól. Ebben a harcban a magyar korona legfőbb támogatója (de sokszor gáncsolója is) a német birodalom. Ausztriát és Magyarországot ekkor a közös uralkodó személye is összeköti. A lengyel nemzet szerepeltetése mellett az szól, hogy ebben a térségben velük a magyaroknak mindig is jó viszonya volt, melyet Báthory István lengyel király személye jól fémjelez.

A címerekről:

A magyar címer a XVI.században már létezett és a kártyában látható címerkeretek is jellemzőek erre a korra. A német lapokon a németrómai birodalom címere látható. A lengyel címer szintén használatban volt a Jagelló Anna királynét ábrázoló festményen látható formában. A törököknek ekkoriban nem volt címerük, ezért találnom kellett a XVI.sz-ból valami olyan nemzeti jelképet ami betölti ezt a szerepet. Három dolog közül választhattam: Ali kétélű szablyája, Szultáni tugra, vagy a végül felhasznált holdsarló csillaggal. A csillag ágainak száma akkoriban lehetett hat, hét vagy nyolc ágú. Elvi okokból döntöttem egy 1686-os metszet zászlóábrázolása alapján a hétágú mellett.

A lapokon szerereplő alakok rendje:

A pap, főváros, király, királynő minden nemzetnél megvan. A X-es lap szereplőihez próbáltam azonos politikai súllyal rendelkező tisztségeket találni (két nádor, választófejedelem, nagyvezér). A IX-es lapokra Katonai rangok kerültek (hetman, főkapitány, ezredes, beglerbég). A VIII-as lapokra is igyekeztem hasonló tekintélyeket találni (országbíró, pohárnok, hadbíró, hadivállalkozó). A VII-es lapokon lovaskatonák szerepelnek. Az V-ös lapokon lövészek vannak, a IV-es lapokon zenészek. A III-as és II-es lapokra polgári foglalkozások kerültek, az I-esekre pedig bolondok (és egy koldus).

Török lapok:

Török mutatványosok. A „Soytari ” egyébként bohócot jelent. A szultán udvarában egyébként voltak törpék, -az ő nevük „cüce”- sőt az itt látható miniatúra szerint óriás is, mint testőr.

A „Bezzaz” kelmeárus. E képhez egy 18.századi vízfestmény szolgált alapul. A török birodalomban a viseletek és divatok évszázadokig alig változtak, ezért a rendelkezésre álló ábrázolásokból szabadabban lehet válogatni.

A „topcu” tüzért jelent. Ágyúgolyót cipel, szájában kanóc ég. A török tüzérség igen jól felszerelt és a harcokban eredményes volt. A tüzérviselet érdekessége a több csúcsban végződő kalap karimája. Ennek a süvegnek a prémes változata a magyarok közt is elterjedt a XVI.sz. utolsó harmadán (lásd Báthory Zsigmond arcképét)

Részletek>>>

Somogyi Márton festőművész

2012-01-30