Költői próza a színpadon – Isztambuli Városi Színház, Törökország: Az Ararát-hegy legendája

Tragikus, de megkapóan lírai mesét láthatott a közönség az Isztambuli Városi Színház előadásában a 12. MITEM programjában. Az Ararát-hegy legendáját azzal a szándékkal hozta el a török társulat, hogy egy kicsit ízelítőt mutassanak nekünk a török kultúrából, miután legutóbbi találkozásunkkor, egy éve a Háború és békével érkeztek Budapestre.

Új színeket villantott fel az idei találkozón az Isztambuli Városi Színház, amelynek társulata ezúttal egy olyan mesével jött el Budapestre, amely a török kultúra legmélyebb rétegeiből táplálkozik. Ugyanakkor mégis kortárs, hiszen a 2015-ben elhunyt török irodalmi nagyság, Yaşar Kemal regényének feldolgozásán alapszik az előadás. Az írót egyébként számos irodalmi díjjal ismerték el és Nobel-díjra is jelölték. Fontos megjegyezni, hogy kurd származásúként többször kiállt, felemelte szavát a kurd elnyomással szemben, emiatt rövid időre külföldre is kényszerült a pályafutása alatt.

Az Ararát legendáját 1970-ben írta meg Yaşar Kemal, magyarul pedig 2012 óta olvasható. A szép, ám végül tragikumba forduló szerelmi történetet sajátos szimbolika szövi át, amelynek központi figurája egy ló alakja, ezt az állatot az légies, fehér, fátyolszerű szövetekből alkotják meg az előadás készítői, mozgatója pedig szinte táncmozdulatokkal jeleníti meg. A mitikus ló fontos szerepet tölt be a történetben, hiszen ennek a négylábúnak az „eltulajdonítása” robbantja ki a konfliktust Ahmet és a pasa között, akinek lányába, Gülbaharba a főszereplőnk beleszeret. Izgalmas végiggondolni, mi mindent szimbolizálhat ez a lóalak, de legfőképpen talán mégiscsak a szabadság jelképének tekinthető, ez vonatkozhat a népre, de az egyéni sorsra is, hiszen Ahmet a tömlöcben talál rá szerelmére. A különös, mítoszok övezte hegy, az Ararát, amely Törökország, Örményország és Irán határán helyezkedik el, történetünkben a vad hegyi kurdok lakhelye, a szabadság tehát rájuk is érthető, akik az oszmán pasával konfliktusba kerülnek. Az itt élők „a fájdalom hegyének”, törökül Ağrı Dağınak hívják azt a csúcsot, amelyen valószínűleg Noé bárkája is megfeneklett, a titokzatos, megközelíthetetlen hegyorom szintén mítoszhordozó.

Folytatás

Forrás: nemzetiszinház.hu