Csak a sorozatban Hunyadi szerelme – ki volt valójában Brankovics Mara?

Brankovics Mara kivételes diplomáciai érzékkel rendelkező nő volt, aki szinte élete végéig döntő befolyással bírt az európai politika alakulására.

Szerbiában, ott, ahol a Jezava folyó a Dunába ömlik, ma is áll egy vár. Egykor 21 tornya volt, mára azonban a történelem viszontagságai és a második világháború pusztítása miatt alig néhány maradt állva. A várat a sárkányos címerű Brankovics-Lazarevics dinasztia egyik prominens tagja, Brankovics György despota építtette, aki elszánt ortodox keresztény volt, a bizánci hagyomány híve. A források jól megtermett, testes férfiként írják le, méltóságteljes és tiszteletet parancsoló megjelenéssel. Talán felesége, a bizánci görög nemesi származású Irene Kantakouzene tanácsára választotta Szendrőt (a szerb népi hagyomány szerint Irene-nek köszönhető számos szerbiai vár megépítése), talán stratégiai megfontolásból. Itt, a szendrői vár falai között töltötte gyermekéveit Brankovics Mara.

Brankovics 1414-ben vette feleségül Irene Kantakouzene-t. Öt (egyes források szerint hat) gyermekük született: Grgur, Stefan, Lazar, továbbá két lány: Katarina és Mara – ez utóbbi valamikor 1417 és 1420 között. A szerb despota 1428-ban fogott hozzá a szendrői vár megépítéséhez. A belső erődítményben helyet kapott a palota, a Brankovics család lakóhelyiségei, egy fogadóterem, egy könyvtár, valamint több terem a kíséret és az őrök számára. Ez azonban hamar kicsinek bizonyult, így Brankovics az elkövetkező tíz évben tovább bővítette a várat, amely végül szabálytalan háromszöget formázó alakjával és 21 tornyával méltó fővárosnak tűnt. Brankovics udvara a világ minden tájáról vonzotta a látogatókat, egymás mellett éltek itt törökök, bizánci görögök, szerbek és magyarok.

Előnyös házasságok

A – ma úgy mondanánk: kiváló diplomata – Brankovics gyermekei gondosan elrendezett házasságával is igyekezett biztosítani viszonylag békés uralkodását. 1434-ben az új erődben házasodott össze Brankovics Katalin és Cillei Ulrik, amit a török szultán nem vett jó néven. A nyár közepén megérkezett Edirnéből az üzenet:

Brankovics idősebb lányának, az akkor körülbelül 18 éves Marának II. Murád szultánhoz kell feleségül mennie, ha apja garantálni akarja Szerbia biztonságát. Nem Mara volt az első európai nő, aki török szultán felesége lett: 1390-ben Olivera Lazarevics hercegnő került I. Bayezid szultán háremébe, aki aztán idővel a szultán négy törvényes feleségének egyike lett, egészen addig, míg tatár fogságba nem esett.

A szultán háremében

II. Murád háremében mintegy 300 nő tartózkodott abban az időben. A források rendszerint keveset írnak azokról a nőkről, akik odakerültek: legfeljebb utódaik neve marad fenn. Murádnak legalább négy, de elképzelhető, hogy hat felesége volt, akiktől legalább nyolc fia (és ugyanennyi lánya) született. Törvényes feleségei többnyire anatóliai származásúak voltak. (Fia, II. Mehmet anyjának – Hüma Hatun – származását tekintve nincs egyetértés; olasz, zsidó, szláv és görög származás merül fel.) Brankovics Mara és II. Murád esküvőjére 1436 augusztusában vagy szeptemberében került sor, a szultán udvarában ezt követően Mara Despina Hatun néven élt.

Nem tért át az iszlám hitre: haláláig keresztény maradt, és a többi feleséggel ellentétben gyermeke sem született.

(Egyes történészek szerint a Maránál legalább 15 évvel idősebb szultán inkább atyai érzelmeket táplált iránta, s mindketten nagy becsben tartották a diplomáciai értéket, amit kapcsolatuk jelentett az Oszmán Birodalom és a keresztény Európa között.)

Folytatás

Forrás: divany.hu