A török bég, akiből Buda visszafoglalása csinált magyar huszárt – Mehmed Csolak pálfordulása

Mehmed Csolak török bég volt, aki osztrák fogságba esett, majd ezredes, magyar huszárok bátor vezetője lett. Több nyelven beszélt folyékonyan, kulcsember volt a Porta és Thököly tárgyalásai során, I. Lipót császár volt a keresztapja, levágták a fél kezét, és villámcsapás robbantotta ki a várából.

Bár élete során szolgálta a török és az osztrák érdekeket is, Mehmed Csolak nem feltétlenül volt rókalelkű köpönyegforgató, katona volt, aki igyekezett jól végezni a feladatát. 

Volt egy török, Mehemed

Ez a török azonban egy gazdag bosnyák családban született, elődjei már generációk óta muszlim vallásúak voltak, így fontos hivatalokat is betölthettek az Oszmán Birodalomban. Mehmed négyévesen árvaságra jutott, bátyjához került, aki a budai Várban – lovastisztként – teljesített szolgálatot. Budán nőtt fel, bátyja segítségével a váci helyőrség tisztje lett, harcolt az érsekújvári csatában, később a nógrádi vár kapitánya és szandzsákbég lett. Magyarok, törökök és osztrákok között is hasonló formában használt beceneve, a Csonka bég onnan eredt, hogy

AZ egyik kezét valamelyik végvári csatában elvesztette, ezért ezüst műkezet csináltatott magának, sajátos megjelenéséhez pedig a legendás bátorságáról szóló történetek is hozzátartoztak.

A blokád alatt álló Érsekújvár megtartása a török számára stratégiai fontossággal bírt, az erőd utánpótlását pedig Vácon keresztül lehetett biztosítani. Csonka bég ennek érdekében csapatával elfoglalta Vácot, majd innen két úton indított el utánpótlást Érsekújvárra. A 25 gyengén őrzött szekér azon az úton haladt, amelyre az osztrákok minden erejükkel összpontosítottak, mert számítottak a szállítmányra, és el is fogták azt. Eközben viszont Csonka bég egy másik útvonalon 3000 lovast és 100 szánt indított útnak, és ezek gond nélkül átjutottak a blokádon.

Részletek>>>