A török monetáris politika és a szankciók metszete

Oroszország februári ukrajnai inváziója óta az Európai Unió hét szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Törökország a háború kezdete óta semleges pozíciót próbál felvenni, ami a helyenként egyedülálló monetáris politikájában is jól látszik. A török monetáris politikának és a szankcióknak ebből a helyzetből fakadóan van egy érdekes közös nevezője.

A háború kirobbanása óta egyöntetűen elmondható, hogy a nyugati országok egyre inkább eltávolodtak Oroszországtól, ezzel is megpróbálva leválasztani őt a világgazdasági vérkeringésről. Törökország érdekes pozíciót vett fel a konfliktus kezdete óta. Egyfajta semleges, közvetítő szerepet próbál betölteni, ami az ukrán kikötőkből való gabonaexport újraindításában sikeresnek is bizonyult. Törökország helyzete az orosz-ukrán dichotómiában is érdekes, hiszen fegyverrel támogatja Ukrajnát, ugyanakkor nem fogadta el az Oroszország elleni szankciókat.

Az orosz szál
Törökország egész nemzetgazdaságában kulcsszerepe van az orosz szálnak. A török turizmus nagyobb része orosz turistákból táplálkozik. Jelenleg is, az orosz turisták mellett emigránsok áramlanak be tömegével többnyire Isztambulba és a tengerparti területekre, felvásárolva az ingatlanokat.

Emellett Oroszország beszállt a 20 milliárd dolláros dél-törökországi Akkuyuban létesíteni kívánt atomerőmű finanszírozásába is.

Ami a kereskedelmet illeti: általánosságban a háború kirobbanása óta a legtöbb ország csökkentette vagy teljesen megszüntette az Oroszországba irányuló exportját. Törökország ebből a szempontból is kivételt képez, hiszen Törökország Oroszországba irányuló exportja dollárban kifejezve 60 százalékos növekedést mutatott a háború kezdete óta. Ebben a hatalmas növekedésben benne van az is, hogy valószínűleg a szankcióval sújtott nyugati cégek közvetítőként használják fel Törökországot az Oroszországba irányuló exportra. Az Oroszországba irányuló török exportnak ugyanakkor van egy másik olvasata is. Törökország érdekes monetáris politikája miatt nem engedheti meg magának, hogy csökkentse vagy teljesen leállítsa az exportot, hiszen szüksége van az orosz valutára.

Monetáris politika és elnökválasztás
Törökországban az infláció a 80 százalékhoz közelít a júliusi adatok szerint. A török központi bank ennek ellenére a közgazdaságtani várakozásokkal ellentétben nemhogy emelte volta a kamatlábat, hanem az augusztus 18-i bejelentése alapján az eddigi 14 százalékról 1 százalékponttal, 13 százalékra csökkentette azt. A török fogyasztói árindex egy éves változási ütemét az alábbi ábra szemlélteti.

Folytatás

Forrás: makronom.mandiner.hu