Új trend a török sorozatok piacán

Érdekes tendencia figyelhető meg a török sorozatok – és könyvek – piacán: tarolnak a pszichológiai és jogi témájú alkotások. Ebben a cikkünkben a lélektannal foglalkozó alkotásokat mutatjuk be, majd visszatérünk az izgalmas krimikkel.

Ha nem tudnám, hogy egy kicsit korábbra tehető a kezdet, azt mondanám, hogy a lélektan iránti rendkívüli érdeklődést a pandémia és az azzal járó lelki gyötrelmek váltották ki az emberekből. Van egy olyan érzésem, hogy nézőként azt akarjuk látni – mert mind megőrülünk egy kicsit ebben a helyzetben –, hogy vannak nálunk őrültebbek is.

Ha szétnézünk a legkedveltebb sorozatok listáján, ezeket a címeket látjuk: Masumlar Apartmanı (Ártatlanok lakóháza), Doğduğun Ev Kaderindir (Sorsod a ház, ahol születtél), Kırmızı Oda (Vörös szoba), kicsit régebben pedig az İstanbullu Gelin (Isztambuli menyasszony). Mindegyik filmforgatókönyvhöz dr. Gülseren Budayıcıoğlu írta  a történetet.

Ha belépünk egy török könyvesboltba, és megnézzük a sikerlistát, ott zeket a címeket látjuk a borítókon: Madalyonun İçi (Az érem belső oldala), Hayata Dön (Térj vissza az életbe), Kral Kaybederse (Ha a király veszít), Günahın Üç Rengi (A bűn három színe), Kral Teo Kitabı (Teo király könyve – gyermekkönyv) és Camdaki Kız (Lány az ablakból). A könyvek szerzője – igen, már ismerik a nevet – pedig dr. Gülseren Budayıcıoğlu.

Ki ez a nő? Hogy lehet, hogy övé az összes sikerkönyv, és ő írja a forgatókönyvek alapjának nagy részét?

Gülseren Budayıcıoğlu egy ankarai család első gyermekeként született. Általános iskolába a TED Ankara Kolejibe járt, 1996-ban kezdett tanulni az Ankara Egyetem orvosi karán. Ezzel párhuzamosan 1968-ban felvételt nyert a TRT (török állami televízió) bemondói vizsgájára. Öt éven át vezetett zenés műsorokat a tévében, és 1972-ben le is diplomázott.

Ezután a Hacettepe Egyetem pszichiáiair karán kezdett dolgozni asszisztensként, 1977-től már szakorvosként. Egészen 1982-ig maradt a tanári kar tagja, majd új útra lépett: magánorvosként kezdett rendelni. 2005-ben érte el karrierje (első) csúcsát, amikor Ankarában megnyitotta Törökország első magánüzemeltetésű pszichiáteri klinikáját.

Mindeközben író is lett. Ennyi év pszichiátriai munka közben elképesztően sok és érdekes esettel találkozhatott. Feltárhatta a lelkeket, megtudhatta a titkokat. 2004-ben jelent meg első kötete, a Madalyonun İçi (Az érem belső oldala), melyben esetei közül válogatott, és mindenki számára érthető nyelven fogalmazva írta le azokat. Az ebben található történetek alapján készítették a 2020 szeptembere óta futó Kırmızı Oda (Vörös szoba) című sorozatot.

A felállás elképesztően egyszerű: adott egy magánrendelő, ahol dolgozik egy vezető pszichológus és három másik doktor, az asszisztensük és a teát, kávét felszolgáló kifutófiú. Erre a klinikára járnak be a betegek, akik elmondják történetüket, és orvosukkal együtt próbálnak rá megoldást keresni. Van, hogy sikerül, van, hogy tragédia a vége.

A dramaturgia pedig elképesztően hatásos: egy-egy epizódban 3-4 esettel találkozunk, és mindig csak egy részét ismerjük meg a mesének. Pontosan úgy, ahogy az orvos előtt is lassan, hétről hétre, a rendelések során bontakozik ki a történet.

Vigyázat! Csak erős idegzetűek nézzék.

Olyan emberi sorsokat ismerhetünk meg, amilyenekről még csak elképzelésünk sincs, hogy létezhet. A falusi lányét, akit apja pénzért adott férjhez egy gazdag emberhez, és attól kezdve 20-30 évig ki sem teszi a lábát a házából. A bankárét, aki azért veri feleségét, mert őt is ütötte az apja. A török lányét, akit hollandiai törökhöz adnak hozzá, majd nyelvtudás nélkül kell élnie idegen helyen, így három képzeletbeli tanácsadót kérdez élete minden lépése előtt. Az asszonyét, akinek anyja pénzért adta a szerelmet, az apja gyilkos lett, így ő maga testvéreivel együtt nőtt fel úgy, hogy gyermekként kezdte keresni a kenyérrevalót. És sorolhatjuk …

Bevallom, az összes sorozat közül ez a kedvencem, még ha nem is tudom megnézni minden epizódját.

2022 februárjában – először a török sorozatok történetében – a fent leírt Kırmızı Oda véget ért, ám a főszereplője, a doktornő szerepe tovább él az Ártatlanok sorozatban, hiszen a kezelésre szoruló lelki sérülteknek ebben is se szeri, se száma.

Az írónő ugyanezen kötetében szereplő egyik történet annyira összetett, hogy önálló sorozatot kapott. Nem akármilyen kaliberű szereplőkkel indult el 2020 szeptemberében a Masumlar Apartmanı (Áratlanok lakóháza), amely azóta több mint 60 részt ért meg. A főszerepeket Ezgi Mola, Birkan Sokullu, Merve Dizdar, Melisa Şenolsun és Aslıhan Gürbüz alakítják, az első évadban – sokak kedvence –  Farah Zeynep Abdullah is játszott.

Cikkünk megjelenésekor tudtuk meg, hogy Magyarországon is bemutatják: a Super TV2-n, március 28-án kezdik vetíteni Ártatlanok címmel.

Óriásit robbant a sorozat a kezdetekben. Díjakat halmozott (az Arany pillangó díjkiosztón legjobb sorozat, férfi, női szereplő, zene stb.), nézettségi rekordokat döntött. Bár mostanában már csak az első tízben szerepel, stabil nézettsége van.

Én is elkezdtem követni, egy ideig tetszett is, ám később már nem tudtam nézni, hogy nincs egyetlen normális ember sem a társaságban. Akiről először mást hittünk, arról is kiderül, hogy nagyon sérült lelkű. Ne feledjük! A történet alapja valós.

Pár évvel később, 2008-ban jelent meg a Günahın Üç Rengi: Madalyonun Öteki Yüzü (A bűn három színe: az érem másik oldala) című könyv. Egy fiatal és jóképű mazochista, egy idős gazdag ember és az ő nyomornegyedbeli, azonos nemű szerelme, illetve egy utcanő összetört lelkének története a könyv. Ezt még nem filmesítették meg, de sejthető, hogy nem sokáig várat magára.

Minden idők egyik legsikeresebb sorozatának alaptörténete 2011-ben jelent meg a Hayata Dön (Térj vissza az életbe) című kötetben. Ez pedig nem más, mint az Istanbullu Gelin (Isztambuli menyasszony). A sorozattal kapcsolatos érdekes tudnivalókról elolvashatják korábbi cikkünket.

Álljon itt most az első rész, hogy az is elkezdhesse, aki még nem látta. Ha pedig valaki elkezdi, szinte biztos, hogy végig is nézi.

A Doğduğun Ev Kaderindir (Sorsod a ház, ahol születtél) című sorozat alaptörténete a Camdaki Kız (Lány az ablakból) című nagy sikerű kötetet. Már számtalan kiadást ért meg. A történet Zeynepről szól, aki szegény családból származik, de egy gazdag család nevelte fel.

A végére hagyom azt a sorozatot, mely témájában nagyon is ide illeszkedik, ám a szerzője más, stílusa pedig egészen más, mint a hosszú, dramatikus török tévésorozatoké.

Rövid, néhány részes Netflix-alkotás. A lányról szól, aki pszichológushoz jár. A pszichológusról szól, aki maga is kezelésre jár kollégájához. A feleségről szól, aki évek óta egyetlen hangot sem ejt ki. A szeretőről és a szerető szeretőjéről szól. Az imámról és annak lányáról szól. És Isztambulról szól. Arról az Isztambulról, mely beteggé teszi az ott élő embereket, beteggé teszi még önmagát is.

A címe ennyi: Bir Başkadır. Szó szerint azt jelenti „egy másféle”, de az angol cím többet mond el: Ethos (ethosz; ógörög) – erkölcs, erkölcsös magatartás, erkölcsi világkép.

Kétszer néztem végig. Lenyűgöző párbeszédek és felvételek jellemzik. Miután megjelent, az emberek mémeket és szóvicceket gyártottak, idézve a szeplőket. Vitáztak róla hetekig, egyesek be akarták tiltani. Az álszentek nem tudták megemészteni, milyen (beteg) világ vesz minket körül.

Kíváncsi lennék, hányan ismernek önmagukra egy-egy történetben, hányan fordultak már gondjukkal orvoshoz, vagy hányan őrlődnek problémáikkal egyedül. Azt gondolom, ezen alkotások a betegeknek segítenek felfogni, elfogadni, hogy nincsenek egyedül a világban, de még inkább hiszek abban, hogy az egészséges emberek megértik, hogy milyen sokféle probléma létezhet a környezetünkben.

Erdem Éva – Türkinfo