Semlegessége révén Törökország zsidóságát nem érintette a vészkorszak. Sőt, 1933 és 1938 között a kormány még számos németországi zsidó értelmiségit, elsősorban tudósokat engedett be az országba. Jóérzésű török diplomaták Európa-szerte menekítettek haza török zsidókat, elsősorban a Vichy-Franciaországból. Később a vezetés azonban elzárkózott a tömeges befogadástól, sőt megakadályozta, hogy zsidó menekültek török felségvizeken utazzanak át. Mindezek következtében a holokausztnak más jelentése van a török közéletben, mint Európában.
A holokauszt áldozatainak ENSz által 2005-ben meghirdetett nemzetközi emléknapját mindössze három éve tartják meg Törökországban, kizárólag a zsidó közösség szervezésében. A rendezvényeken ugyan minden alkalommal jelen volt a kormány képviselője, de csak alacsony szinten. A zsidó közösség nemrégen arról értesítette a Külügyminisztériumot, hogy ezentúl nem kivánja magára vállalni az emlékünnepség megrendezését. Szerinte jobban szolgálná a célt, ha nemzsidó szervezet venné kezébe a kezdeményezést. Végül a Külügyminisztérium támogatásával a Kadir Has alapítványi egyetem vállalta a feladatot.
Idén először képviselteti magát magas szinten a török kormány a zsidó genocídium január 27-i megemlékezésén, Naci Koru minisztériumi helyettes államtitkár személyében, aki beszédet is tart. Rajta kívül Ishak Ibrahimzadech, a Török Zsidó Közösség vezetője és Ertan Tezgör nagykövet, a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetság (IHRA) török delegációjának vezetője is felszólal.
2014-01-27
http://www.szombat.org