Egy Disney-stílusú palotanegyed áll szellemvárosként Törökország kellős közepén

Törökország középső részén áll elhagyatva több mint 500, félig-meddig befejezett kastély. A luxusnegyedként indult, de szellemvárossá alakult projektet a kormány éljenezve támogatta, míg a közeli város lakói a történelmi városrész megcsúfolása miatt tiltakoztak ellene. A Disney-kastélyok végül diplomatikus arany középútként lettek is Törökországban, meg nem is: a 2018-as válság miatt a befektetők elálltak a luxusépületektől, a házakat így soha nem adták át.

Az elhagyatott kastélyok egy hatalmas síkságon, a hegyekben pihennek Törökország két legnagyobb városa, Isztambul és Ankara között. A több száz, üresen álló kastélyt építőipari vállalkozók húzták fel a Yerdelen testvérek finanszírozásában, a 2014-ben induló projekt a Burj Al Babas nevet kapta. A célja egyszerűnek tűnt: építeni sok túlcsicsázott kastélyt, eladni baromi drágán a külföldieknek, végül pedig örülni a sikernek. A projektre közel 200 millió dollárt költöttek, bevétel viszont végül nem igazán lett belőle.

Mára a 250 hektáros lakónegyed területén 500 befejezetlen kastély pihen, az ingatlanokkal eredetileg gazdag arab befektetőket akartak bevonzani, olyanokat, akik nem vágynak semmi másra, csak luxusra, szomszédokra és a természet közelségére. A terv egyébként nem lett volna rossz: a mostani elnök, akkori miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan politikai karrierje óta pont ez a célközönség vált népszerűvé a török ingatlanpiacon. Erdoğan alatt ugyanis a kétezres évek elején a kormány bevezette a jelzálogkölcsönöket, illetve finomított a külföldi vásárlókra vonatkozó feltételeken is annak érdekében, hogy azok az építészetbe nagyobb súllyal tudjanak befektetni.

A gazdag arabok és oroszok ennek hatására elkezdtek Törökországban nyári villákat és luxuslakásokat vásárolni, Isztambulban pedig jelentősen megnőtt a vízparti paloták népszerűsége. Erdoğan intézkedéseivel a külföldiek viszonylag egyszerűen vásárolhattak maguknak, pláne akkor, ha nagy pénzeket fektettek az ingatlanpiacba. Abban a korszakban pedig, amikor Törökországban eszméletlenül felfutott az arab befektetők luxusingatlan és -villavásárlása, valójában nem volt ördögtől való belekezdeni egy túlárazott projektbe, ami az arab befektetőknek szól, luxusingatlanokat és -villákat kínálva.
De fákat nem

A Yerdelen testvérek az isztambuli piacról mozogtak tovább, hogy Törökország többi pontján is kastélyokat és palotákat építsenek a gazdagoknak. Számos helyen vásároltak földeket, szálloda- és fürdőépítésbe kezdtek, karrierjük csúcspontjaként (vagy épp mélypontjaként) pedig felvásárolták Mudurnu város közelében azt a 250 hektáros területet, amely híres volt forrásvizéről. Ez utóbbi fontos volt a testvéreknek, a cél ugyanis egy termálváros kiépítése volt.

„Elég víz van itt ahhoz, hogy az egész komplexum vízellátását és fürdőzését biztosítani lehessen” – fogalmaztak akkor.

A Burj Al Babas építését Erdoğan is támogatta, és a török kormány mellett a helyi városvezetés is optimista volt az 500 luxuskastéllyal kapcsolatban. A város maga már nem látta így: Mudurnu 20 ezer lakosú történelmi városa, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, úgy érezte, az eredeti állapotban megőrzött oszmán házak, bizánci várromok és óvárosi rész mellé nem igazán illik a Disney stílusvilága.

Folytatás

Forrás: telex.hu