Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (II. rész)

Az előző bejegyzésben Bodó Mihály haditengerész gyűjteményét felhasználva egy különleges úti beszámoló során az S.M.S. Zrínyi csatahajóval, egészen Smyrnáig (Szmirnáig) jutottunk.

Az Égei-tenger partján fekvő várost, amely akkor nyugat Kis-Ázsia egyik főkikötője volt, ma Izmirként ismerjük és Isztambul után Törökország második legnagyobb kikötője. A kalandos történelmű városba 1914. április 4.-én délelőtt 10 órakor horgonyzott le az S.M.S. Zrínyi. Bodó Mihály a gyűjteménye egyik képeslapjának hátuljára jegyzeteket készített a városról, ezt írta:

„Érkezés Szmirnába 1914.IV/4. d.e. 10 órakor. Szmirna lakosainak száma 200.000 ebből 15.000 európai többi nagyobbrészt új és ó török és vannak franciák, görögök és olaszok és annak magyarnyelvűek is,

Szmirnában a hajók közel két hetet tartózkodtak, így lehetősége volt a tengerészeknek kimenőt kapni és a városban kirándulni. A szabadságra való kimenetel előtt mindenkinek elmondták a fontos tudnivalókat. Fegyvert senki nem vihetett magával és minimum négyesével mehettek csak ki a katonák. Az intézkedésnek elsősorban biztonsági okai voltak, hiszen így minimálisra csökkent az esetleges konfliktusok száma, illetve az, hogy bárki eltévedjen a hatalmas városban. A katonák zsoldjukat még partra szállás előtt megkapták, de nem ritkán cserekereskedelmet is folytattak a helyiek a tengerészekkel.

A legénység a húsvétot is Szmirnában töltötte. Nagypénteken az S.M.S. Zrínyin félárbocra engedték a zászlót, ezzel tisztelegtek Jézus Krisztus előtt. A zászló egészen nagyszombatig félárbocon maradt, majd ezt követően vonták fel ismét a szokásos helyére. A böjti étel főtt szárított hal volt fokhagymásan, melyet főtt burgonyával tálaltak. A szmirnai tartózkodás alatt a húsvétot leszámítva, semmi jelentősebb dolog nem történt a hadihajókon.

Folytatás és további képek

Forrás: elbidaprojekt.hu