Feszült kampányra készülhet Törökország

Forrás: commons.wikimedia.org

Recep Tayyip Erdoğan török államfő tizennyolc évvel hatalomra kerülése után most először néz szembe azzal, hogy van a hazájában nála népszerűbb politikus. Nem más, mint Ekrem Imamoğlu, Isztambul ellenzéki főpolgármestere. A 2023-ban esedékes köztársasági elnöki választásig ugyan még van idő, de félő, hogy Erdoğan ismét valami radikális megoldáshoz folyamodik a hatalom megtartásának érdekében. A kérdés csak az, hogy ez alkalommal mennyire messzire menne el?

Az egykor sikeres gazdasági reformokról, liberális kisebbségpolitikáról és korrupció elleni harcról ismert Erdoğan már a múlté. Húsz hónap alatt a Török Nemzeti Bank élére a negyedik elnököt nevezik ki. A kurd kisebbség komoly politikai leszámolással néz szembe, pedig két évtizeddel ezelőtt olyan jogokat biztosított számukra Erdoğan, amilyenekre korábban egyik török kormány sem volt hajlandó. A korrupció és a nepotizmus olyan szintre ért, hogy amiért tíz éve még letöltendőt kapott volna egy politikus, az mára már az újságba sem kerül be. A török gazdaság pedig 2015 óta lassan, de biztosan zuhan lefelé.
Erdoğan azonban érdemi megoldások helyett hol a háttérhatalmat, hol a belső ellenséget hibáztatta a problémákért.

2016 óta harmadik alkalommal szólította fel a török állampolgárokat arra, hogy váltsák be valutatartalékaikat török lírára, ezzel segítve a török gazdaságot. Az illiberális államfő a 2017-es elnöki rendszer bevezetéséről szóló referendum kampányában azt ígérte, ha megkapja a kiszélesített jogköröket, véget vet az inflációnak. 2018-ban, mikor pár hónap alatt többszörösére nőtt a zöldségek ára, mégis úgy nyilatkozott, hogy hálátlanok, akik panaszkodnak, hiszen nem olcsó fenntartani a hadsereget, amely akkor éppen második szíriai hadműveletébe kezdett bele.

Ezután nem is meglepő, hogy 2019-ben a helyhatósági választásokon, Isztambul és Ankara mellett, a megyei jogú városok nagy része is az ellenzék kezébe került. A gazdasággal azóta se csináltak semmi érdemlegeset, a 15,61%-os infláció és a 17%-os jegybanki alapkamat jól mutatja, mekkora a probléma. A kormány azonban mindezért nem vállal felelőséget. Pár hónapja a kormánypárti Sabah napilap egyik újságírója, Mevlüt Tezel egy cikkében inkább az áruházakat vádolta puccsizmussal, amiért folyamatosan emelik az árakat. Véleménye szerint így akarják a lakosságot Erdoğan ellen hergelni.

Folytatás

Forrás: merce.hu