![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Szerző: Tarján M. Tamás
1878. január 31-én kötött fegyverszünetet II. Sándor cár (ur. 1855-1881) és II. Abdul-Hamid oszmán szultán (ur. 1876-1909), mellyel véget vetettek az előző év áprilisában kirobbant orosz–török háborúnak. A néhány hónapos küzdelem alatt a cári seregek szinte teljes egészében felszabadították a Balkán-félszigetet, és elérhető közelségbe hozták Konstantinápoly orosz kézre kerülését, a san stefanói béke megkötése után rendezett berlini kongresszuson azonban az európai nagyhatalmak együttes erővel meggátolták Sándor birodalmának korlátlan balkáni térhódítását.
„Európa beteg emberének”, az Oszmán Birodalomnak a felosztását Oroszország már II. (Nagy) Katalin cárnő (ur. 1762-1796) óta szorgalmazta, Szentpétervár azonban nem tudott olyan nemzetközi konstellációt létrehozni, melyben a nagy álom, Konstantinápoly meghódítása megvalósulhatott volna. A pánszlávizmus ideológiájából is profitáló Romanovok a 19. század során a Balkánon gyakorivá váló nemzeti felkeléseket igyekeztek felhasználni a maguk céljaira, ám törekvéseikben rendre szemben találták magukat a cári birodalomtól rettegő Habsburgok és az európai hatalmi egyensúlyt féltő britek és franciák ellenállásával. Kiváló példa volt erre az 1853–56 között vívott krími háború, ahol az utóbbi két hatalom a fegyveres összeütközést is felvállalta annak érdekében, hogy „Európa beteg emberét” életben tartsa, Ausztria pedig a magyar szabadságharc leverésében kapott segítség ellenére sem állt I. Miklós cár (ur. 1825-1855) mellé.
Mindennek dacára az 1870-es évek közepén esély nyílt a „nagy álom” megvalósítására, ugyanis a düledező Oszmán Birodalmat egyszerre több válság is sújtotta: az éhínség és a túladóztatás következtében 1875-ben felkelés tört ki Boszniában, 1876-ban pedig Milán szerb fejedelem (ur. 1868-1889), Montenegró és Bulgária is fellázadt Abdul-Aziz szultán (ur. 1861-1876) uralma ellen. Ezzel együtt Konstantinápolyban is véres hatalmi harc kezdődött, ugyanis 1876 során Abdul-Azizt, majd az utána trónra ültetett V. Murádot (ur. 1876) is megbuktatták, és II. Abdul-Hamidot juttatták hatalomra.
Forrás: www.rubicon.hu