Hunyadi Péter: „Üzenet Magyarországnak” – Így látja egy mai török ember az 1100 éves magyar állam történetét (Interjú)

A történelmi Magyarország feldarabolásának (Trianoni békeszerződés) 100. évfordulóján, 2020. június 4-én, a nemzeti összetartozás jegyében emlékezünk meg történelmünk ezen fordulópontjára. A magyar nemzet Trianon előtt lényegében egy államban élt, majd azt követően öt, napjainkban pedig nyolc különböző állam területére szorult, anélkül, hogy szülőföldjét elhagyta volna. Ezzel az Európában egyedülálló nemzeti széttagoltsággal és az ebből következő, úgynevezett „szétfejlődési” tendenciákkal, a szomszédos országok asszimilációs politikájával Európa, és maga az Európai Unió sem foglalkozik, nem vesz róla tudomást. Mondhatni, a magyarok nagyon egyedül vannak ezzel a problémával, látszólag nincs olyan hatalmi tényező, amelynek ezen ügy mellett való kiállás érdekében állna.

Abból a megfontolásból, hogy mégis megpróbáljunk külső nézőpontokat találni ebben a témában, olyan nemzetek egy-egy képviselőit szólítottuk meg, melyeknek kulturális kapcsolatai Magyarországgal hagyományosan erősek, illetve ebben a korban szintén sorsfordító események zajlottak országuk történelme szempontjából. Ilyenek: Finnország nemzeti függetlensége, Lengyelország állami újjászületése, Törökország békediktátum (Sévresi béke) elleni honvédő háborúja. A három interjúalany ezen három ország képviselője. Közös bennük az, hogy magyar kötődéseik igen erősek, a magyar történelemben és kultúrában jártasak, és nem utolsósorban, kiválóan beszélik a magyar nyelvet: