Ezen a napon: Ki írta az első török keringőt és miért?

A keringőről szinte mindenkinek Strauss neve jut először eszébe. Nincs ez máshogy Törökországban sem. Egy török ember második gondolata a valcerral kapcsolatban Atatürk, hiszen minden köztársasági évforduló ünnepén előadják azt a keringőt, mint fő műsorszámot, melyet az elnök a Köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett hagyományos bálokon táncolt (először 1925. október 29-én).

Van azonban még egy név, melyre emlékezni kell a török keringővel kapcsolatban. Ő  İsmail Dede Efendi, aki 1778. január 9-én született és 1846. november 29-én – mekkai zarándokútja során – hunyt el. Szinte hihetetlen, de Dede Efendi, aki dervis volt, és az oszmán idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője – és jellemzően hamisítatlan oszmán és szúfi zenét írt – szerezte Törökországban az első igazi keringőt.  20 évesen indult 1001 napos zarándokútjára, mely során megírta első – később híressé vált – művét. Annyira népszerű lett városszerte, hogy III. Szelim szultán fülébe is eljutott, és mikor megtudta, hogy egy fiatal dervis írta a dalt, az udvarba hívta őt. Végül annyira kedves lett a szultán számára a fiatal zenész, hogy maga mellé vette, mint musahip, – amolyan társalkodó, és jó barát pozíciója az udvarnál, – és a müezzinek vezetője is lett szép hangjának köszönhetően. Ráadásul ezt a pozíciót még két következő szultán, II. Mahmud és I. Abdul-Medzsid idejében is megtartotta.

İsmail Dede Efendi szeretett és tisztelt tanára, Ali Nutkî Dede – 1804-ben elhunyt, majd hamarosan két fia és az édesanyja is. Az átélt gyászt a zenében élte meg, és közel 500, kiemelkedő színvonalú művet készített.

Térjünk át ismét a keringő témájára.

Az Európában divatos zene természetesen a szultáni udvarba is eljutott. I. Abdul-Medzsid volt akkor a szultán, aki tejes ellentéte volt az elképzelt diktatórikus stílusú vezetőnek. Nyugati nevelést kapott, franciául beszélt és a nyugati zenét szerette.

Egy este az udvarban francia zenekar adott koncertet, majd Dede Efendi folytatta az előadást. A szultán nagyon csalódott volt a régies zenéjétől, és ezt mondta neki: „Hallottam a ma esti szórakoztatásodat, de mit adsz elő holnap?” Dede Efendi ezt mondta neki: „Felséged csak ne aggódjon!”

Egy éjszaka alatt írta meg új művét, a Yine Bir Gülnihal (Újra egy rózsatő) című dalt, mely tipikus keringő. Másnap ezzel kezdte koncertjét, és óriási sikert aratott. A közönség még táncolt is.

Azóta számtalan előadó, számtalan verzióban adta elő a dalt. Nekem az egyik legszebben hangzó Cihat Aşkın hegedűvirtuóz 2019 februárjában kiadott albumának első dala. A műfaj kedvelői mindenképpen hallgassák meg az egész lemezt, hiszen a 200 éves valcer után felcsendülnek még további török szerzők (Refik Fersan, Arif Sami Toker, Erol Sayan, Neveser Kökdeş, Yavuz Özüstün, Metin Bükey, Özdemir Erdoğan és Sezen Aksu) által írt keringők, mind remek hegedűjátékkal előadva.

Meg kell említenem még egy produkciót, ahol a készítők célja kifejezetten a két zeneszerző stílusának ötvözése. A címe: Dede Efendi & Johann Strauss.

Életrajzi adatok forrása: biyografi.net.tr

A keringőre vonatkozó információk forrása: hurriyet.com.tr

Erdem Éva – Türkinfo