Egy isztambulban élő magyar tollából, a török nyelv fortélyai : Leges-leges-leg

A török nyelv nagyon hasonlít a magyarra (ez az előnye és a hátránya is 😀 ). Viszont vannak benne olyan elemek, amik nincsenek a magyar nyelvben. Sőt, más európai nyelvben sem találunk. Ettől persze kicsit nehéz lesz lefordítani, viszont ettől lesz nagyon érdekes és különleges.

A magyarban a melléknevek fokozása a bébé és legbébé, vagy szebben a -bb és leg…..bb a fokozás szabálya. Ha valakinek már nagyon régen volt a magyar nyelvtan órája (és akkor is éppen a másik nemet nézte vagy a Ludas Matyit olvasta) annak egy példa: szép, szebb, legszebb. És van egy magyar specialitás is, a leges-leges-leges-leg… amit ugye addig fokozunk, ameddig csak a kedvünk tartja. Ezt a verziót én még nem láttam más nyelvben, de ha valakit ismer ilyet, léci írja meg. 🙂

A török nyelvben csak alapfok, középfok (bébé), és felsőfok (legbébé) van. Nincs legfelső fok, vagy szuperfok, bármi is legyen a neven. Van viszont valami, ami ehhez hasonlít, de mégis más. Amikor nagyon szeretnénk a melléknevet hangsúlyozni, akkor használjuk. Leggyakrabban a színeknél.

Ennek a használata nagyon egyszerű. A melléknév első szótagját kell megkettőzni. A többi – nekünk magyaroknak – megy automatikusan, vagyis a hang kicsit deformálódik a könnyebb (és jobban hangzó) kiejtés érdekében.

Példa: a kék szín törökül mavi. Ha ezt fokozzuk a kékebb çok mavi, míg a legkékebb en çok mavi lesz. A melléknév fokozása tulajdonképpen ennyi.

Viszont mi kiemelhetjük, hogy az a kék nagyon fontos kék. Vagy mondhatnánk azt is, hogy nagyon kék, de nem fokozás értelmében. Vagy egyszerűen csak azt akarjuk mondani, hogy tök kék. Akkor ebben az esetben azt mondjuk, hogy masmavi. Ez nem egyezik meg azzal, ha azt mondjuk, hogy ég kék, tengerkék, stb… Azoknak is megvannak a török verziói.

Magyaroknak ez nagyon egyszerű. Egyszerűn a mavi szó első szótagja duplázódik, ebből lesz a mavmavi. Na most már csak ezt kell elmondani gyorsan egymás után hússzor, és máris automatikusan átalakul masmavi formába.

Ha egy melléknevet ilyen formában képeztünk, azt már nem lehet fokozni. Nincs olyan, hogy en çok masmavi. A két dolog teljesen különböző. Nem is lehet összehasonlítani. Vagyis nem mondhatjuk, hogy a masmavi kékebb, mint az en çok mavi. Sem fordítva. Olyan messze állnak egymástól, mint a traktor az atomfizikától.

Ez alapján a színek a következőképpen néznek ki. (táblázatmodul hiányában az oszlopok jelentése: török, fokozott török, magyar, megjegyzés)

Siyah -> simsiyah – fekete (pl. egy macska lehet simsiyah kedi)
Kara -> kapkara – fekete (a siyah arab eredetű szó, míg a kara régi, török. Kapcsolatban van a magyar korom szóval)…

A cikk folytatása itt olvasható >>

http://isztambul.info/blog