Az isztambuli júdásfák

Április utolsó napjaiban kezd virágozni Isztambulban egy csodás fa, melyet mindenképpen látni kell! Ez az az időszak, amikor a júdásfa ametiszt színű virágokba borul, ezzel jelezve, hogy megérkezett az igazi tavasz.

Ahogy a lila, mályva és rózsaszín virágok ellepik a fák szürke színű törzsét és még levélmentes ágait, olyan látszatot keltenek, mintha ametiszt színben ragyognának, az ősi városba ezáltal visszatér az élet. A júdásfa szimbolizálja a város újjáéledését. A fákkal gyakran találkozhatunk a hegyoldalakon és a Földközi-tenger mentén is, de néhány hétig Isztambult is lilára színezik.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Saffet Emre Tonguc (@saffetemretonguc) által megosztott bejegyzés, Ápr 30., 2020, időpont: 1:06 (PDT időzóna szerint)

A fák több török művészt, írót és költőt is megihlettek. Ahmet Hamdi Tanpınar így jellemezte a virágokat: „egy ritka virág, amely nevében egy különleges napot hordoz”. Egy másik török költő, Edip Cansever Isztambult „a júdásfa csodálatos birodalmához” hasonlította. Orhan Velit és Necip Fazılt is megihlették a virágok. Veli úgy írta le a virágzás időszakát, mint egy olyan világot, amelyben az emberek megőrülhetnek, Fazıl pedig az ország „igazi színének” hívta.

A fát, melynek botanikai neve Cercis siliquastrum és melyet még szerelemfaként is emlegetnek, leginkább angol neve után hívják júdásfának, mert úgy tartják, hogy Jézus egyik tanítványa, Iskarióti Júdás, aki 30 ezüstért elárulta mesterét, egy ilyen fára akasztotta fel magát. A történet szerint a fa virágai fehérek voltak, de amikor Júdás felakasztotta magát a virágok elszégyellték magukat és sötét rózsaszínné változtak.

Különleges kapcsolat

A júdásfa ikonikus szerepet játszott Isztambul történelmében. Habár halványan, de a virágos fa rózsaszín színárnyalatát láthatjuk néhány, az Hagia Szophia falát díszítő freskón is. A szín emlékezetet a bíborlilára is, amely a bizánci időszak fontos színe volt, történelmileg a római és bizánci császárokkal hozták összefüggésbe. Néhány történész szerint a bizánci császár palotájában lévő bölcsőt bíborszínű drágakővel (ametiszttel) és lila selyemmel bélelték ki. Innen származhat a „bíborban született” kifejezés.

Az oszmán időkben különleges esemény volt, amikor a virágokat összegyűjtötték, és a fa ágaiból sétapálcát faragtak. A virágokat ebben az időben az ételekhez is felhasználták.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Saffet Emre Tonguc (@saffetemretonguc) által megosztott bejegyzés, Máj 6., 2020, időpont: 1:22 (PDT időzóna szerint)

Napjainkban több mint 2000 júdásfa van Isztambulban. Az európai oldalon ezeket a régi városfal mentén találjuk és Ortaköyben, valamint az Aranyszarv-öbölben Pierre Lotiban. Az ázsiai oldalon pedig a Çubuklu-dombon Beykoz közelében, Kandilliben, Paşabahçéban és a Mihrabat-ligetben.

Forrás: The Guide Istanbul

Kollár Kata – Türkinfo