Török női mentőautó-sofőr a férfiak uralta szakmában

Büşra Teke mindig is hivatásának tekintette, hogy életeket mentsen, ugyanakkor autót vezetni is nagyon szeret. Épp ezért elhatározta, hogy ezt a két dolgot ötvözi munkájában.

 „Mi lehetne jobb annál, hogy valaki mentőautó-sofőr legyen?” – viccel a 29 éves ankarai egygyermekes anyuka. „Ez álmaim hivatása!”

A mentőautó-sofőrök férfiak uralta szakmájában Teke egy kicsit olyan, mint egy egyszarvú. Helyesebben a török ​​fővárosban dolgozó 100 egyszarvú egyike. És ez a szám egyre csak emelkedik. Egy minisztériumi tisztviselő – nem teljesen hivatalos – adatai szerint a női sofőrök száma az elmúlt pár évben nőtt.

Teke 4 éve kezdett el mentőautó-sofőrként dolgozni, és számtalanszor kellett szembesülnie nemi diszkriminációval és szkepticizmussal.

Többször előfordult, hogy néhány beteg hozzátartozója habozott, hogy beszálljon a mentőbe, amikor meglátta, hogy ő a sofőr. „Hamarosan azonban bocsánatot is kértek, miután épségben megérkeztek a célállomásra” – meséli Teke az Ankarai Általános Egészségügyi Igazgatóságon.

Munkájának legnehezebb részét a közlekedési balesetek jelentik, ahol az életet gyakran csak percek – ha nem másodpercek – választják el a haláltól. „Boldogok vagyunk, ha a beteget, akit szállítottunk, ismét jó egészségben láthatjuk” – teszi hozzá.

Teke azt is elmondta, hogy a női vezetőktől mindig pozitív visszacsatolást kap, és tisztelik hivatása miatt. Hande Arı, a 29 éves tanárnő is támogatásáról biztosította. „Hiszek benne, hogy a női mentőautó-sofőrök tisztességes munkát végeznek” – mondja. „Nem csak a férfiak végezhetik ezt a munkát. Nem bánnám, ha a lányom is ezt a szakmát választaná a jövőben. Elég a patriarchátusból!” A két mentős, akivel Teke szorosan együttműködik a betegek életének megmentésében, csak dicsérni tudják őt vezetési képességei miatt. Azonban a leginkább egy másik csoport ismeri el őt: „Különösen az idősek értékelik munkánkat. Gratulálnak és néha integetnek is, amikor meglátnak minket szolgálat közben” – meséli.

„Egyszerűen megfogalmazva azt szeretem a munkámban, hogy életeket menthetek. Néha durva esetekkel találkozunk, de inkább a dolgok pozitív oldalára koncentrálunk” – magyarázza. „Ezek a durva dolgok pedig az erősebbik nemmel kapcsolatosak. Az életmentés mindig csodálatos dolog, főképp akkor, ha egy babát menthetünk meg, ugyanakkor felmerülhetnek komoly kihívások is. Amikor a férfi sofőrök látják, hogy én vezetem a mentőt, gyakran nem adnak utat, és beragadok a forgalomba, miközben azért küzdök, hogy a beteget időben eljuttassam a kórházba. Nyomást gyakorolnak ránk” – panaszkodik Teke.

A női sofőrök mellett azzal érvel, hogy sokkal inkább figyelnek a részletekre, ezért figyelmesebbek és tudatosabbak a volán mögött. „Másrészt a férfi mentőautó-sofőrök izmosabbak, ezért könnyebben manővereznek” – meséli. Az erő az egyetlen olyan terület, ahol Teke elismeri férfitársai különbözőségét. A testfelépítésből adódó különbségek miatt a férfiak és a nők nem rendelkeznek ugyanazzal a fizikai erővel. A betegek szállítása sokszor igazán megerőltető.”

Lukács Eszter – Türkinfo

Forrás: Daily Sabah