Kaleiçi, Antalya kapuja a múltba

A török riviéra fővárosának tartott Antalya óvárosi része, Kaleiçi a látogatókat egy képzeletbeli utazásra repíti el. Ez a városrész a Hadrianus-kapu, a Yivli és a Csonka minaret és a szufi dervisház otthona, valamint régi házak és szűk utcák helyszíne.

Az ie. 1. században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját, a földi paradicsomot. Miután emberei rábukkantak a helyre, Attalosz király várost építtetett ott és az Attaleia nevet adta neki, mely később Antalyára módosult.

Antalya legérdekesebb része az óváros, melyet Kaleiçinek neveznek. Aki ide ellátogat, az egy képzeletbeli történelmi utazáson vehet részt a szűk utcákon, ahol a görög, szeldzsuk és oszmán korban épült házakat is megcsodálhatja.

A turisták a várkapun juthatnak be az óvárosba, amely a kikötő körül húzódik félhold alakban.

Kaleiçi 127 földsáncnak, bástyáknak, dzsámiknak, kisebb mecseteknek és forrásoknak az otthona. Az óvárosi részen 356 lakóház, 93 kert és 25 birtok található, melyeket folyamatosan karbantartanak, hogy Antalya továbbra is a turisták kedvence maradhasson.

1973-ban régészeti lelőhellyé nyilvánították, de a turisták nemcsak ezért látogatnak ide, hanem azért is, mert a kis utcácskákban megbúvó üzletekben régiségeket, falvédőket és szőnyegeket vásárolhatnak kedvező áron, a kikötő régi éttermeiben pedig a helyi és a nemzetközi konyha remekeit kóstolhatják meg.

Az óváros főbb nevezetességei közül említést érdemel a Yivli minaret és a hozzá kapcsolódó mecset, amely a város jelképe. A mecset karcsú, elegáns minaretjét Aladdin Keykubat szeldzsuk szultán emeltette a 13. században.

Ugyanebben az időszakban épült a szeldzsuk kőfaragóművészet legszebb példája, a Karatay Medresze (teológiai főiskola), mely a Kaleici kerületben áll.

A két legérdekesebb oszmán mecset a figyelemreméltó mozaikokkal díszített, 16. századi Murat Pasa-mecset és a 18. századbeli Tekeli Mehmet Pasa-mecset.

A kikötő szomszédságában álló 19. századbeli, terméskőből emelt Iskele-mecsetet egy természetes forrás fölé, négy pillérre építették.

A Hidirlik Kulesi (torony) talán a legeredetibb építmény: világítótoronyként szolgál a második század óta.

A Kesik Minaret-mecseten jól láthatók a római, a bizánci, a szeldzsuk és oszmánkori sorozatos átépítések nyomai.

Amikor Hadrianus császár i. sz. 130-ban a városba látogatott, a tiszteletére gyönyörűen díszített, három boltívű kaput építettek a városfalba. A kikötő közelében a két torony szegélyezte Hadrianus-kapu és a városfal egyes részei ma is állnak.

A Kalekapisi téren álló óratorony szintén része volt az óváros erődítményének.

Azok, akik nyaralásuk során egy kis történelmi feltöltődésre is vágynak, nem szabad kihagyniuk egy antalyai városnézést. Csodás élményekkel gazdagodva térhetnek haza.

Forrás: felvidek.ma, hurriyetdailynews.com

Kollár Kata – Türkinfo