Ali Ağca nem volt magányos farkas! Hogy jön ebbe a képbe a magyar szál?

A világ legvédettebb emberei ellen elkövetett merényletek évtizedekkel később is megmozgatják az emberek fantáziáját. Akárhány könyv jelent meg a Kennedy-gyilkosságról, a téma legújabb feldolgozása most is ott van a New York Times sikerlistáján. De említhetnénk Steven Spielberget, aki a másik meglőtt elnökről, Lincolnról készített mozifilmet. Tarjányi Péter a Fehér Ház lakója helyett egy másik népszerű témát, a Vatikánt, közelebbről a II. János Pál elleni merényletet választotta új regénye vezérfonalának, és feltárja, hogy miért csodálták Moszkvában is a magyar klerikális elhárítás bámulatos eredményeit. A Hetek interjúja.

Hetek: Pápa, bíborosok, KGB, ügynökök, összeesküvés. Ez így jól kiszámítható sikerreceptnek tűnik, de talán épp emiatt kockázatos is, hogy lehet-e újat kihozni a témából. Önt mi fogta meg a sztoriban?

Tarjányi Péter: 1991-ben, amikor II. János Pál Magyarországon járt, mi vigyáztunk a pápára, persze nem egyedül, hanem a Vatikán biztonsági szolgálatával együtt. A látogatás során nagyon megragadott, hogy milyen rendkívüli profizmussal működött ez a csapat. Ez megmutatkozott mindenben: ahogy vigyáztak a pápára, ahogy összegyűjtötték a Magyarországra vonatkozó információkat és folyamatosan értékelték a helyzetet. Ugyanakkor ott motoszkált bennem, miként fordulhatott elő alig tíz évvel korábban ez a hatalmas kudarc, ráadásul hazai pályán, a Szent Péter téren. Egyszerűen érthetetlen volt, hogy egy ilyen titkosszolgálat mellett a merénylő töltött fegyverrel szinte testközelbe jutott a pápához. Aki az én szakmámból jön, tudja, hogy nincsenek véletlenek: az elkövető méterre pontosan tudta, hogy a hatalmas téren merre halad majd a menet, mikor ér oda a pápa, és ehhez képest neki hogyan kell elhelyezkednie. Ali Ağca nem volt magányos farkas: nyilvánvalóan valaki nagyon precízen felkészítette, volt, aki odavitte a fegyvert a térre, másvalaki pedig a kimentését is előkészítette, bár ez végül nem sikerült.

Részletek

2012-12-09