Törökországot méltán nevezhetjük a világ egyik legszínesebb, legváltozatosabb nevezetességekkel bíró, legszebb országának, melyet sokban köszönhet két kontinens találkozásánál való fekvésének és hosszú, fordulatos történelmének. Itt éppúgy megtaláljuk a lenyűgöző tájakat, természeti szépségeket, ahogy a kulturális világörökségeket és művészettörténeti gyöngyszemeket.
15. Konya
Az anatóliai régióban fekvő Konya már az ókorban is több náció kezén megfordult – birtokolták hettiták, phrügök, perzsák, makedónok, rómaiak – végül 1071-ben a szeldzsuk törökök, 1420-ban pedig az oszmánok hódították meg. A város legfontosabb történeti nevezetességei már a muszlim kultúrához, azon belül is Dzsalál ad-Dín Rúmi, azaz Mevlana, a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő munkásságához köthető, aki 1228-ban telepedett le a városban. A város legszebb épületei a szeldzsuk kor stílusát képviselik: a Mevlana Múzeum, a Szelimije dzsámi, az Alaettin mecset, az Inceminareli medresze, a Kataray medresze (ma csempemúzeum), de érdemes felkeresni a Mevlana Kulturális Központot is, amely a világ legnagyobb kerengő dervis tekkéje, azaz csarnoka, ahol betekintést nyerhetünk a dervisek misztikus táncába, a semába. Mevlana emlékét a mevlevi (kerengő) dervisrend őrizte.
14. Alanya
A Földközi-tenger partján fekvő Alanya Törökország egyik legkedveltebb üdülővárosa, mely kellemes mediterrán éghajlata mellett lenyűgöző természeti és kulturális értékekkel is büszkélkedik. A város egy sziklás félsziget két oldalán terül el, a kikötő, a városközpont és a Keykubat-part a keleti oldalon található, míg a Damlataş-part és a Cleopatra-part a nyugati oldalon. Ez utóbbi a híres egyiptomi királynőről kapta nevét, akinek Marcus Antonius ajándékozta nászajándékként e területet. Alanya szintén viharos ókori történelemmel dicsekedhet, élén gyakran változtak urai, de előszeretettel bújtak meg itt a korabeli kalózok is. A város a szeldzsuk uralom alatt élte virágkorát; ekkor épült a Vörös torony (Kizil Kule), az Alanyai vár (benne a Szulejmán-mecset és a karavánszeráj) és a megerősített városfalak. Érdemes egy túrát tenni a vadregényes Sapadere kanyonba, illetve a gyógyhatású Damlatas-barlangba is.
13. Alacati
Törökország egyik legfestőibb falva, Alacati az Égei-tenger partján, Chíos-szigetével szemben fekszik. A kisváros – melynek történelme szorosan összefonódott Görögországéval – bájos, régi kőházaival, több mint 150 éves szélmalmaival, hangulatos, kikövezett sikátoraival, szűk utcácskáival és romantikus hangulatú kikötőjével vonzza a turistákat. Alacati borvidékéről, kristálytiszta vizéről (mely a kisvárost a szörfösök és kite-szörfösök paradicsomává teszik) és pezsgő éjszakai életéről is nevezetes. Bár a település a XIV-XV. század során ottomán fennhatóság alá került, napjainkig megtartotta görög hangulatát, lakossága mindvégig többségében hellén volt, csak a II. világháború után érkeztek muszlim törökök a Balkánról. Az óváros központi részében látható épületek több mint száz esztendős görög lakóházak.
12. Epheszosz
Epheszosz – török nevén Efes – az ókori történelemből lehet számunkra ismerős: Kis-Ázsia nyugati partvidékének egyik legjelentősebb városállama volt. Itt állt a világ hét ókori csodájának egyike, az epheszoszi Artemisz templom, mely Kr. e. 550 körül készült el, majd Kr. e. 356. július 21-én (a legenda szerint Nagy Sándor születésének éjjelén) egy Herostratos nevű őrült felgyújtotta. A templom az ókorban igazi „turistalátványossággá” vált, maradványai még ma is láthatók. Epheszosz legfontosabb látnivalói Celsus könyvtára, Hadrianus temploma, Mazaiosz és Mitriadesz kapuja, a színház, valamint Szűz Mária feltételezett háza, aki a keresztény hagyományos szerint Jézus halála után, Kr. u. 37-48 között élt itt, állítólag Epheszoszban is temették el. Epheszosz a XIV. században még utoljára felvirágzott, majd a XV. században teljesen elnéptelenedett, s csak a XX. századi ásatások során került vissza a köztudatba.
Folytatás >>>