Iszlám reneszánsz vagy atatürki hagyaték?

A július tizenötödikén Törökországban kirobbant és elvetélt katonai puccskísérlet, majd Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnöknek a török államszervezet és közélet egészét érintő nagyszabású, Nyugaton erős visszatetszést kiváltó tisztogatási akciója joggal felveti a kérdést, vajon merre tart Törökország? Küszöbön áll-e a Musztafa Kemal Atatürk által megalkotott modern és szekuláris államrendszer lebontása, vagy csupán az atatürki hagyaték egyfajta, sajátos továbbfejlesztésének lehetünk a szemtanúi? A kérdésre nem adható korrekt válasz, ha nem ismerjük Atatürk életművét.

Párizs mély benyomást tett az ifjú török tisztre

A modern Törökország megteremtője, Musztafa Kemal Atatürk – 1934. november 24-ig Gázi Musztafa Kemal pasa – 1899-ben kezdte el hivatásos katonatiszti pályafutását. 1905-ben kiváló eredménnyel elvégezte a török vezérkari akadémiát.

A közéleti problémák iránti szenvedélyes érdeklődése vitte az ifjútörök mozgalomba, amely a 20. század első éveiben a mély belpolitikai válságot átélő Oszmán Birodalom reformálását tűzte zászlajára. A fiatal tiszt komoly szerepet játszott a Porta 19. századi reformkísérletei után konzervatív fordulatot végrehajtó II. Abdul-Hamid szultánt (uralkodott 1876 és 1909 között) megbuktató puccsban; 1909. április 27-én egységei élén bevonult a fővárosba, hogy fegyveres támogatást nyújtson a felkelőknek.

Musztafa Kemal 1910-ben Franciaországban folytatott hadiakadémiai tanulmányokat. Párizsi tartózkodása, az európai életmód és politikai gondolkodásmód alapos megismerése komoly szerepet játszott későbbi reformelképzelései kialakításában. Katonai tehetségére az 1912-es első balkáni háború idején figyeltek fel felettesei; Musztafa Kemal szervezte meg ugyanis a Dardanellák sikeres védelmét.

A Szeráj tartott Gallipoli győztes hadvezérétől

Az első világháború kitörése után – amelyben az Oszmán Birodalom a császári Németország, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségeseként vett részt –a török 19. gyalogoshadosztály parancsnokaként megakadályozta az antant csapatok átkelését a Dardanellák tengerszorosain,

és hervadhatatlan érdemeket szerzett a legnagyobb első világháborús török győzelemben; 1915-ben Gallipolinál súlyos és megszégyenítő vereséget mért a partraszállást megkísérlő brit haderőre.
A népszerű és tehetséges főtiszt azonban széles körben hangoztatott, a szultáni adminisztrációt kendőzetlenül bíráló kijelentései miatt szálka volt a Porta szemében. Hosszas várakoztatás után csak 1917-ben léptették elő tábornokká, majd „gyarmati szolgálatra” Szíriába küldték, kinevezve a 7. aleppói hadsereg főparancsnokának. Musztafa Kemal Szíriában is több győzelmet aratott az angol expedíciós csapatok felett. Az első világháború legvégén, 1918. novemberében a hadügyminisztériumba kapott beosztást.

Musztafa Kemal nem Károlyi Mihály szellemében politizált

Törökország a „nagy háború” végét a vesztes szövetséges hatalmak között élte meg. A párizsi béke nemcsak az egykori és még megmaradt birodalmi területeket, hanem Anatólia egyes részeit is el akarta venni a törököktől.

Amikor 1919-ben kiszivárogtak az antant békefeltételei, Musztafa Kemal nacionalista kormányt alakított Ankarában, megakadályozandó Törökország területi megcsonkítását. Az utolsó oszmán szultán, VI. Mehmed (uralkodott 1918 és 1922 között) azonban – Károlyi Mihályhoz hasonlóan – képtelen volt az antant országcsonkító szándékának akárcsak a mérséklésére is; az 1920. augusztus 10-én aláírt sévres-i békeszerződésben hozzájárult ahhoz, hogy Görögország javára az ország független, nem birodalmi területét a harmadával csökkentsék.

Musztafa Kemal azonban nem egy Linder Béla volt, aki Károlyi honvédelmi minisztereként „nem akart katonát látni”; a megszégyenítő békeszerződés aláírása hallatán a török nacionalista kormány a hadsereggel egyetértésben elhatározta, hogy ha kell, fegyveresen is ellenáll a sévres-i béke érvényesítésének. Görögország az antant jóváhagyásával megpróbálta birtokba venni a neki ítélt török területeket, és a görög hadsereg partra szállt Izmirnél.

A cikk folytatása>>>

origo.hu