Miért döntő a 2015-ös év Törökország történetében?

Törökország jövőjét számos tényező befolyásolja: az ISIS, a szíriai menekültek és a kurd zavargások.

Úgy tűnik, Törökország múltja és jövője ismét harcban áll egymással.

Január közepén Ankara és Isztambul jelentős esemény színhelye volt. A találkozón elhangzottak előrevetítették, mi várható Törökországban 2015-ben.

Az ország fővárosában, 2015. január 19-én Recep Tayyip Erdoğan olyat tett, amit államfő az elmúlt 15 évben nem. Összehívott egy kormányülést, amely közel 8,5 órán át tartott. Ez azért kiemelkedő hír, mert a kormányülés összehívása a miniszterelnök és nem az elnök feladata. Az államfőnek elsősorban protokolláris szerepe van, a miniszterelnök pedig a miniszterekkel találkozik.

Egyes hírek szerint Erdoğan nem csinál rendszert ebből. Többen azonban aggódnak azért, hogy az elnök a hatalmát akarja megerősíteni. A kormányzó párt, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) mindezt a „Modern Törökország”-nak nevezett eszméért teszi. A kritikusok nincsenek erről meggyőződve.

Erdoğan intézkedései közül kiemelték a média folyamatos cenzúráját. Pártjának tagjai egy olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amelynek elfogadásával a kormány leállíthatna minden olyan weboldalt, amely nem a „közrend védelmét” szolgálja.

Az ellenzék szerint Erdoğan szemléletmódja túlságosan emlékeztet Törökország oszmán múltjára, azokra az időkre, amikor az egyeduralom volt a jellemző.

Emlékezés a múltra

Ahogy már sokszor, Isztambul utcái január közepén újra a tüntetők kiabálásától voltak hangosak. Több ezren gyűltek össze azért, hogy Hrant Dinkre emlékezzenek. 2007-ben egy fiatal fiú ölte meg az örmény származású török újságírót az újság isztambuli irodája előtt, a nyílt utcán. A fiút később 22 évre ítélték. Többen úgy gondolják, nem egyedül hajtotta végre a gyilkosságot, de még nem derült ki, ki volt a segítője.

Dink halálának nyolcadik évfordulóján a hatóságok bejelentették, hogy a trabzoni rendőrség egykori vezetője feladta magát, mert más hatóságokkal együtt figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az újságírót megfenyegették. Az örmény törökök azonban nem elégednek meg ennyivel, azt szeretnék, ha választ kaphatnának Dink halálával kapcsolatban és a 100 évvel korábban történtekre is.

Idén lesz 100 éve annak, hogy 1915-ben több száz örményt meggyilkoltak. Az utóbbi években a török kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy javítsa a kapcsolatát Örményországgal. A törökök ugyan részvétüket fejezték ki a az örmények vesztesége miatt, azonban azt nem ismerik el, hogy népirtást követtek el. Kanada több országgal együtt népirtásnak minősítette az I. világháborúban történteket. Az örmény törökök azt akarják elérni, hogy a hazájuknak tartott ország is elismerje tettét. Ahogy közeledik az örmény népirtás áprilisi évfordulója, a tömeg egyre hangosabb.

Új stratégia külföldön

Mindeközben Törökország küzd az ország délkeleti részén újjáéledő kurd erőszak, az Iszlám Állam (ISIS= Islamic State in Iraq and Syria) fenyegetése és a szíriai menekültek problémájával is, ugyanakkor nemzetközi helyzetét is meg akarja erősíteni. Ahmet Davutoğlu miniszterelnök (a korábbi külügyminiszter) mindent meg is tesz ennek érdekében. Január közepén Davosban (Svájc) a Világgazdasági Fórumon vett részt, ezzel véget vetett Erdoğan hosszú ideje tartó bojkottjának, és előkészítette a G20-as csúcstalálkozót, melynek idén Törökország ad otthont.

Korábban Davutoğlu találkozott David Cameron brit miniszterelnökkel és a brit muszlim vezetőkkel, hogy megoldást találjanak az Európában egyre jobban terjedő iszlámellenességre. Erdoğan elnök pedig Isztambulban találkozott a nemzetközi iszlám vezetőkkel, és aggodalmát fejezte ki az ISIS miatt. Feltette a kérdést: honnan kapják a felhatalmazást ezek a szélsőségesek arra, hogy az iszlám nevében gyilkoljanak, hiszen az iszlám vallás elítéli az erőszakot.

A Nyugat erősen bírálja Törökországot azért, mert nem tett vagy mondott eleget annak érdekében, hogy megfékezze az ISIS-t. A török tisztviselők szerint a közel 900 kilométeres szír határt az ISIS felügyeli, nehéz megállítani az iszlám szélsőségeseket és megőrizni Törökország biztonságát.

Az isztambuli Kadir Has Egyetem felmérése szerint a törökök 93,2 %-a az ISIS-t terrorszervezetnek tartja, 82,3 %-a szerint az ISIS komoly fenyegetést jelent Törökországnak.

A török hatóságoknak több ezer fenyegetést sikerült megakadályozniuk. A világ azonban nem a Törökország által azonosított fenyegetések miatt aggódik igazán, hanem azok miatt, amelyeket még nem sikerült felderíteni.

Törökország mindig is szorosan beékelődött ebbe a mindig változó régióba, de ez a hely most gyorsabban változik, mint valaha. Az, hogy az ország hogyan kezeli a határain belül kialakult kihívásokat és a veszélyeket, hogyan teremti meg az egyensúlyt a tervezhető jövő és a múlt között, meghatározó lesz az év további részében. Az egész térség biztonsága múlik ezen.

Forrás: cbc.ca

2015-02-15
Fordította: Kollár Kata – Türkinfo