2800 éves palotát tártak fel a pénz szülőhelyén

A törökországi Manisa városában ásatásokat végző régészek egy monumentális lídiai palota maradványait tárták fel, amely az i. e. 8. századból származik. 

Görög kontra török 

A Wisconsin-Madison Egyetem professzora, Nicholas Cahill által vezetett régészek közel nyolc méter mélyen a felszín alá ásva jutott el a palotához. A helyszínt az évszázadok alatt a perzsa, hellenisztikus, római és bizánci korszakhoz tartozó rétegek alá temették. A palotán kívül a kutatók luxusházakra, teraszos építményekre, mintegy 30 bronz nyílhegyre, emberi csontváztöredékekre és kilenc ezüstpénzre – a világ legkorábbi ismert ezüstpénzének egyikére – bukkantak.

A történészek évtizedekig úgy vélték, hogy a lídiaiak a Kr. e. 7. század körül kezdtek városi településeket kialakítani, amelyekre nagy hatással volt a görög kultúra. Az új leletek azonban másról árulkodnak. A palota igazán hatalmas, több mint hat méter magas és két méter vastag kőfalai azt bizonyítják, hogy a lídiaiak már jóval korábban komplex, nagyszabású városi központokat építettek, mint azt korábban gondolták.

„Ez azért fontos, mert az i. e. 8. században a görög városok még mindig kis házakat húztak fel. A lídiaiak ezzel szemben már óriási teraszokat és építményeket hoztak létre, amelyekhez keletről szereztek inspirációt. Ők nem a görög kultúrából jöttek, kifejezetten anatóliai civilizáció voltak” – magyarázta Cahill.

A pénz szülőhelye

Egyes építészeti jellegzetességeket a frígiaiak is befolyásolhattak, amely egy másik hatalmas anatóliai kultúra. Ők az i. e. 9-10. században éppen a monumentális kőépítészetükről voltak ismertek. A szardeiszi palota azonban egyedülálló lídiai kézművességet és várostervezést tükröz.

Forrás és további részletek Múlt-kor

További források a témában