16 világörökségi helyszín Törökországban

Törökország történelme sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. Ez az ország adott otthont a ma ismert legősibb városoknak, és olyan hatalmas civilizációknak, mint Lükia, a Hettita, a Római vagy az Oszmán Birodalom. Itt található Trója, ahol a legendás háború fordulópontját a faló jelentette. Ez az ország köti össze Európát Ázsiával.

De ugorjunk most előre az időben! A többezer éves történelmű Törökország mára az utazók paradicsomává vált. A türkiz földje  bőséges természeti kincseivel, kultúrájával és konyhájával az UNESCO Világörökségi Listáján is kivívta a helyét.

Hierapolisz-Pamukkale

 A Törökország délnyugati tartományában, Denizliben fekvő Pamukkaléban feltörő termálvíz több mint ezer év alatt hófehér mészkőteraszokat hozott létre. A világ egyik lenyűgöző természeti csodájának szépségét korán felfedezték: több mint 2200 éve termálfürdőként működik. A medencék fölé emelt antik város, Hierapolisz romjai (templomok, fürdők, színházak) ma is láthatóak. Aki idelátogat, ugyanabban a medencében fürödhet, mint az attalida királyok az időszámításunk előtti 2. században.

Szelim-mecset és közösségi komplexum

A Szelim-mecset  az  UNESCO edirnei helyszínének központja. Edirne Törökország nyugati részén fekszik, közel a görög és bolgár határokhoz. Az 1569 és 1575 között épült mecset a híres oszmán építész, Mimar Sinan – saját bevallása szerint is legjobb – munkája. A mecset belsőépítészeti kialakítása kiváló. 4 karcsú minaretje 270 láb magasra nyúlik, meghatározva Edirne látképét. A mecset mellett egy iskolákból, fedett bazárból és könyvtárból álló épületegyüttes is található.

A Göreme Nemzeti Park és Kappadókia tündérkéményei

Az ország középső részén fekvő Göreme Nemzeti Park, központjában Göreme várossal, a világ egyik legfantasztikusabb látványát nyújtja. A környék legfontosabb látnivalója a több száz tündérkémény: az erózió által több ezer évig formált képződmények néhol szabálytalan ormokra, máshol vaskos gúlákra emlékeztetnek. Az első lakók bronzkoriak voltak, amit a számos sziklába vésett lakás is bizonyít, melyek búvóhelyként, szerzetesi lakként és raktárként szolgáltak évszázadokon keresztül. Ma a Kappadókiába látogató turisták kedvenc programja a napfelkelte megtekintése – hőlégballonról.

Safranbolu városa

Safranbolu Ankarától néhány órányi távolságra északra található. A város a 13. században indult fejlődésnek, miután kulcsfontosságú állomássá vált egy kelet-nyugati irányú oszmán kereskedelmi útvonalon. A következő néhány száz év folyamán épült épületeket (mecsetek, fürdők, fogadók, vallásos képzést nyújtó épületek) máig sikerült jó állapotban megőrizni. A város a helyben termesztett sáfrányról vált ismertté (innen származik neve is), amit kis mennyiségben ma is termelnek. A kézműves termékek készítése és a vendégszeretet a modern Safranboluban is tovább él.

Hattuszasz, a hettita főváros

Időszámításunk előtt 1600 körül a hettiták létrehoztak egy birodalmat, mely  az  egész mai Törökországot, s ezenkívül még Mezopotámia és Levante egy részét is magában foglalta. A főváros  Hattuszasz (Hattuşaş) volt, és a Fekete-tenger vidékén, a mai Boğazkale közelében feküdt. A dombtetőre épült ősi várost védőfalakkal és vésett kőkapukkal erősítették meg. A fent látható Oroszlános kapu maradt fenn a legjobb állapotban. A romok között sétálva izgalmas elképzelni az egykori erős birodalmat, melyet innen irányítottak.

Isztambul történelmi területei

 Isztambult minden bizonnyal nem kell bemutatni: általában ez a város jut először eszünkbe Törökország kapcsán. Az Európát és Ázsiát a Boszporusszal összekötő város fontos szerepet játszott birodalmak felemelkedésében és bukásában, így lett Bizáncból Konstantinápoly, mielőtt mai nevét kapta. A város történelemben és emlékekben egyaránt kiemelkedően gazdag. Az UNESCO 4 zónát jegyez:

Isztambul Archeológiai Park: Kék mecset, Topkapı Palota, Hippodrom és a 6. századtól eredeztethető templomok

Szulejmán (Süleymaniye) negyed: Sehzade és Szulejmán-mecsetek és a Valens-csatorna,

Zeyrek negyed: Pantokrátor kolostor

Erődök: II. Theodosius bizánci uralkodó által a 400-as évek első felében épített erődök maradványai.

Epheszosz

Epheszosz múltja is nagyon régre nyúlik vissza. Krisztus előtt 1500-ban főváros volt, majd görög uralom alá került, nagyon sok máig fennmaradt emlék pedig a római korban keletkezett,  Krisztus előtt 129-től. Az antik korban a városnak kiemelkedő jelentősége volt. Egyike a Ionia 12 városának, itt található Artemisz temploma, amely az antik világ 7 csodája közé tartozik,  valamint a Római Birodalom legnagyobb városainak egyike. Pál és János apostol is itt született. Ma a legfontosabb látnivalók Celsus könyvtára, a Nagyszínház, a Szent János Bazilika és a közelében lévő Régészeti Múzeum.

Nemrut-hegy

A 2000 láb magas Nemrut-hegy a Torosz-hegység keleti oldalán fekszik a Törökország délkeleti részén található Adiyaman modern városa mellett. A hegy ormán sírkövek, mesterséges teraszok, elhagyatott szobrok vannak. Mindebből arra következtethetünk, hogy királyi temetkezőhely volt itt a Krisztus előtti 1. században. Több szobor feje  leesett az alsóbb teraszokra, de ettől eltekintve elmondható, hogy jó állapotban maradtak fenn. Az 1881-ben újra felfedezett Nemrut-hegy 1987 óta a Világörökség része. A nyári hónapokban országúton jól megközelíthető. Ajánlott úgy tervezni, hogy a hegycsúcsról szemléljük a naplementét. Télen nagy hó borítja.

Trója régészeti kincsei

Tényleg  igaz, hogy Trója, ahová a görögök az Égei-tengeren keresztül 1000 hajóval indultak Szép Helénáért, Törökországban van. Többéves véres csata után a görögök eljátszották, hogy megadják magukat, és ajándékul egy falovat építettek a törököknek… és a többi történelem, legenda, monda vagy ezek keveréke. A Trójában fennmaradt 4000 éves  régészeti emlékek miatt azonban mindenképpen érdemes felkerekedni. Ha elindulunk a közeli  Çanakkale városa felé, meglátogathatjuk a Brad Pitt főszereplésével készült Trója című 2004-es hollywoodi filmhez  épített falovat.

Divriği nagymecset és kórház

Divriği városa Törökország délkeleti részén található, az első azok közül a helyek közül, melyeket a törökök meghódítottak Anatóliában. A nagymecset Krisztus után 1228-ból származik. Külsőleg impozáns, a 3 magas bevésett kapu körül részletesen kidolgozott, vésett mintázatok jellemzik. A belseje lenyűgöző kőoszlopok és domború tetők felvonultatása. A közeli kórház, melyet a mecsettel egy időben fedeztek fel, ugyanilyen kivételes felépítésű. A hegyvidéki jellegű domborzat az elszigeteltség érzetét kelti: a legközelebbi nagy népességet számláló város Sivas.

Pergamon

Sok emlék bizonyítja Törökország kapcsolatát az antik világgal, de talán egyik sem olyan híres, mint Pergamon. Az antik időkben felváltva uralták a perzsák és a görögök, fénykorát pedig a hellenizmus korában élte, a pergamoni királyság fővárosaként, az attalidák uralma alatt. Virágzó kulturális központ volt, és rendelkezett egy athéni mintára épített akropolisszal, melynek romjai ma is megtekinthetőek. Templomok, színházak, könyvtár és más építmények romjai alkotják ezt a történelmi emlékhelyet, mely az Égei-tengerhez közel, Bergama városa mellett található.

Çatalhöyük, az újkőkori hely

Krisztus előtt 9000 körül olyan folyamat indult meg a világ ezen részén, ami tudomásunk szerint azelőtt még soha sehol: megjelent  a helyhez kötött életmód. A mezőgazdálkodás megszületése magával hozta a nomád, vadászó-gyűjtögető életmód végét, és állandó falvak, városok, civilizációk létrejöttét tette lehetővé. Ezek közül az első Çatalhöyük volt. A Törökország déli részén, Konya mellett található hely lépesméz szerkezetű lakásokkal rendelkezik. Népessége akkoriban a becslések szerint elérte a 10 000 főt, ami miatt egyedülálló metropolisznak számított.

A Diyarbakır erőd és a Hevsel kertek

A délkelet-törökországi Diyarbakır városa ötvözi az ősi és a modern kort. A Tigris folyó felső részének partján fekvő Diyarbakır jó állapotban megmaradt falaival, őrtornyaival és romjaival körülöleli a régi várost és az erődöt, ahonnan jó kilátás nyílik a folyó medencéjére. A Hevsel kertek egy zöld folyosót képeznek, ami összeköti a várost a folyóval, és egykoron élelemmel és vízzel látta el a falon belül élőket. A város stratégiailag fontos helyen, a Tigris és Eufrátesz folyók között, a termékeny félholdban helyezkedik el, amire a történészek a civilizáció bölcsőjeként is utalnak. Ez az ország legújabb világörökségi helyszíne, érdemes  felkeresni.

Bursa és Cumalıkızık: az Oszmán Birodalom bölcsője

A terület a modern kori nagyvárost, Bursát öleli körül, mely Isztambullal szemben, a Márvány-tenger partján fekszik. Ez a város az Oszmán Birodalom bölcsője. Itt található Orhán, az Oszmán dinasztia alapítójának sírja. Ebben a széles folyóvölgyben, főleg Cumalıkızıkben a macskaköves utcákon lépkedve, a megmaradt építészeti remekműveket csodálva, még mindig érezhető valami a korai oszmán kori életből. Télen érdemes a Bursa melletti Uludağ hegyre kirándulni, mely a síelők paradicsoma Törökországban.

Xanthosz – Letoon

A Fethiyétől délre fekvő Xanthosz városa a késő bronzkori civilizáció központja volt Törökország délkeleti részén. Krisztus előtt 540-ben a perzsák foglalták el, később pedig a görögök és a rómaiak kezébe került. A közelben található a Letoon szentély, melyet a mitológiai személyről,  Apolló és Artemisz anyjáról neveztek el. Xanthosz azok érdeklődését kelti fel leginkább, akik érdeklődnek  Lükia történelme és öröksége iránt.

Ani, a történelmi város

A legújabb város az UNESCO Világörökségi listáján az ország keleti részén, Kars mellett fekvő, középkori romokkal büszkélkedő Ani. Az első telepesek már Krisztus  előtt 500 körül vagy még korábban megjelentek itt, maga a város pedig Krisztus után 900 környékén alakult ki az itt elhaladó Selyemútnak köszönhetően. Csak romok maradtak fenn, de ezek meghatározó bizonyítékok olyan építészeti stílusokra, melyek később Európában terjedtek el gótikus stílus néven. Egyikük a teljesen ép ani katedrális, melyet az az építész épített, aki a Krisztus után 10. században az Hagia Sophia kupolájának javítását is irányította. Aki idelátogat, valószínűleg érinti Kars városát is, ahol feltétlenül meg kell kóstolnia a helyi specialitást, a gravyer sajtot, amit német bevándorlók hoztak be az országba Oroszországból.

Forrás: Matador Network

Fordította: Kiran Katalin – Türkinfo