12 török találmány, amely megváltoztatta a történelem menetét

Azt tudjuk, hogy Törökország a legrégibb civilizációk otthona, de az csak kevesek számára ismert, hogy a feltalálók és az újítók hazája is. A következőkben olyan találmányokról és felfedezésektől olvashatunk, melyek hatással voltak a történelemre.

1. Az első település

I.e. 7500-ra tehető az első település kialakulása Anatólia déli részén, Çatalhöyükben. Ezt tekinthetjük a világ legrégibb emberek lakta városnak. Az itt található újkőkorból származó régészeti kincsek, pedig az egyik legjobb állapotban megmaradt leletek. A területre látogatók olyan épületet is láthatnak, melyben hajdanán több mint 10000 ember élt együtt.

2. Az első írás és képzőművészeti alkotás

Az első agyagtáblára írt kézirat i.e. 1950-ből származik. Anatóliában találták meg az első ember által készített festménnyel együtt, szintén Çatalhöyükben.

3. Az első pénzérme

Arany és ezüst keverékéből állították elő és az ősi Lüdiai Királyság területén verték az első pénzérméket. Az első érméket még az i.e. VII. században verték, egyik oldaluk oroszlánfejet ábrázolt, míg a másik felük sima volt. Névértékük nem volt, a súlyuk alapján fizettek vele, nem számolták.

4. Az első üzletek

A pénzveréssel egyidejűleg a lüdiaiak létrehozták az első állandó, kiskereskedelemi üzleteket, melyek a piacon működtek. Mindez a mai Manisa területéről indult ki, innen terjedt el a királyságban és az egész világon.

5. Az első szentmise és az első katolikus templom

I.sz. 40-ben Szent Péter megtartotta a történelem első szentmiséjét a Szent Péter templomban, a mai Antakya mellett. A templom megalapításáról már a Bibliában is olvashatunk és 1963-ban VI. Pál pápa a Szent Péter barlangot, ahol a világ első temploma állt, zarándokhellyé nyilvánította.

6. Az első tulipánok

Napjainkban, ha a tulipán szóba kerül, mindenkinek Hollandia jut róla eszébe. Pedig az igazság az, hogy az első tulipánhagymák Anatóliából érkeztek a XVI. században, egy nagykövet hozta be az oszmán szultánnak. Ezután terjedt el a „tulipán-mánia” Törökországban.

7. Az első robot

Ismail al-Jazari cizrei feltaláló 1136-ban született. Mérnök, művész és kézműves is volt – a kibernetika atyja, ő tervezte és építette meg az első robotot épp úgy, mint a több mint 100 mechanikai szerkezetet, köztük a gyertyaórát. A robotjai közül az egyik egy pincérnő volt, ami italokat tudott felszolgálni – volt egy tartálya, ami a poharat adta. 1206-ban kiadott egy könyvet Ötletes mechanikus eszközök készítése címmel. Olyan népszerű volt a kötet, hogy a házi barkácsolók kézikönyvévé vált.

9. Az első repülés

A XVII. század elején Hezarfen Ahmed Çelebi magára öltött egy sasszárnyra emlékeztető szerkezetet és leugrott vele a Galata-toronyból. A szél szárnyán utazva rájött, hogy átrepülheti a Boszporuszt, végül Üsküdarban landolt. Az akkori írások arról számoltak be, hogy több próbát is tett, mielőtt ezt az ugrást végrehajtotta és ezzel a járókelőkben nagy riadalmat váltott ki.

9. Az első női vadászpilóta

Sabiha Gökcen 23 évesen, 1936-ban történelmet írt azzal, hogy ő lett a világ első női vadászpilótája. 12 éves volt, amikor a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk örökbe fogadta. Mindig is érdekelte az ejtőernyőzés, de kiképzése alatt a repülésbe is beleszeretett. Karrierje során 22 különböző légi járművel repült és több mint 8000 repülőóra volt a háta mögött, ebből 32 órát harci bevetésen teljesített.

10. Az első katonai rezesbanda

Az oszmán katonai zenekarok a legrégebbi rezesbandák a világon. Az első zenekart I. Oszmán küldte a szeldzsuk szultánnak, hogy ezzel is gratuláljon neki a szeldzsuk állam létrejötte miatt. Az Oszmán Birodalmon kívül csak az ezt követő 300 év múlva terjedtek el a katonai rezesbandák. Ma ilyen zenekart az isztambuli Katonai Múzeumban láthatunk.

11. Az első puskaporral működő fegyver

Bár a kínaiak voltak azok, akik elsőként fedezték fel a robbanóanyagokat, de a puskaporral csak tűzijátékokat működtettek. Az oszmánok viszont a puskaport már ágyukhoz használták, ők voltak ezen a téren az elsők, egyre nagyobb és jobb ágyukat készítettek – köztük azt is, ami előidézte Konstantinápoly bukását.

12. Az első himlő elleni oltás

Bár a brit orvos, Edward Jenner nevéhez fűződik a himlő elleni védőoltás feltalálása 1796-ban, az oszmánok voltak azok, akik kidolgozták a koncepciót. 1721-ben Lady Mary Wortley Montagu, a konstantinápolyi brit nagykövet felesége felfedezte, hogy a helyi gyakorlat a betegség elleni védőoltás. Miután mindkét gyermekét beoltatta és erről a brit királyi család is tudomást szerzett, szorgalmazta, hogy a módszert az orvosi gyakorlatban is kipróbálják. Ennek a védőoltásnak köszönhetően a himlő teljesen eltűnt a világból.

Forrás: propertyturkey.com

Fordította: Kollár Kata – Türkinfo