Yahya Kemal Beyatli (1884-1958) A néma hajó

Az idő sodrában ha eljön majd a nap,
A horgonyt bevonják, vitorlát bontanak.
Az ismeretlenbe siklik a nagy hajó tova,
Hangtalan, mintha nem volna utasa.
A mólón ilyenkor kar nem emelkedik,
Búcsúra a kendőt meg nem lengetik.
A parton maradtak szíve majd meghasad,
Könnyezve fürkészik a láthatárt napra nap.
Együgyű lelkek! Nem ez az egy végső hajó,
Elválás, gyász, nem az utolsó.
Ki szeret s kit szerettek, most várhat hiába,
Nem jön vissza már, ki szívének drága.
Aki elment, mind örvend ott helyének,
Hisz erről az útról még senki sem tért meg.

ford. Can Togay

SESSİZ GEMİ

Artık demir almak günü gelmişse zamandan,
Meçhule giden bir gemi kalkar bu limandan.
Hiç yolcusu yokmuş gibi sessizce alır yol;
Sallanmaz o kalkışta ne mendil ne de bir kol.
Rıhtımda kalanlar bu seyahatten elemli,
Günlerce siyah ufka bakar gözleri nemli.
Biçare gönüller! Ne giden son gemidir bu!
Hicranlı hayatın ne de son matemidir bu!
Dünyada sevilmiş ve seven nafile bekler;
Bilmez ki giden sevgililer dönmeyecekler.
Birçok gidenin her biri memnun ki yerinden,
Birçok seneler geçti; dönen yok seferinden.

Yahya Kemal BEYATLI