
Hogyan tájékozódik egy profi, amikor egy nemdemokratikus országba fektet be? Honnan lesznek hiteles elemzései? Meglátszódik a tőzsdén, amikor az elnök börtönbe zár egy ellenzéki politikust? Hogyan hat egy országra és az ott fialó befektetésekre a hiperinfláció? Kialakulhatnak exportképes iparágak a szankciók árnyékában?
Boér Leventével beszélgettünk, aki 2006 óta dolgozik az OTP Alapkezelőnél, a 2010-ben indult OTP Török Részvény Alap mellett ma már befektetési igazgatóként abszolút hozamú alapokat és fundamentális elemzésen alapuló részvényportfóliókat is kezel. Szerinte csak akkor van baj, ha a lojális vezetők szakmailag alkalmatlanok, mostanában pedig nem azok: Törökország visszafordult az unortodox gazdaságpolitika útjáról. Ideje lenne, hogy a demokrácia útjára is rátaláljanak. Interjú.
Forbes.hu: Tizenöt éve, 2010-ben indítottátok el a török tőkepiacba fektető alapotokat. Mi láttatok akkoriban Törökországban, ami miatt úgy gondoltátok, hogy érdemes beszállni?
Boér Levente: Törökország egy dinamikus, feltörekvő piacnak tűnt, logikus lépés volt, rózsásak voltak a kilátások. Abban az időszakban a török kockázati besorolás jobb volt, mint a magyar, alacsonyabb volt a kamatszint egy sokkal nagyobb növekedés mellett. 2001-ben volt egy óriási válság, amiből gyönyörűen kilábalt az ország 2010-re. 2012-13 környékén a török bankok kettes P/E-n (a részvény piaci ára és az arra jutó nyereség hányadosa – a szerk.) voltak értékelve, optimista jövőképet árazott mindenki. Ez az időszak 2013-ig tartott.
Tüntetések kezdődtek az országban, Erdogan hatalma elkezdett meginogni, aki erre válaszul szépen lassan elkezdett leszámolni a politikai ellenfeleivel. A nyugat erre nagyon negatívan reagált, ami komoly válságot okozott, lévén Törökország egy dinamikusan növekvő gazdaság volt, viszonylag nagy folyó fizetési hiánnyal, amit akkor a külföldi befektetők finanszíroztak.
A piacokon is érzékeltétek a politikai feszültséget?
Igen, akkor vált a nyugat óvatosabbá a török piaccal szemben. Erdogan 2016-ban leszámolt a gülenista mozgalommal. Ők korábban az AKP belső szövetségesei voltak, ekkor romlott meg a legjobban az amerikai kapcsolat. A gülenista mozgalom vallási vezetője Amerikában élt, felmerültek szankciók, például F-35-ös vadászgépeket nem adtak el nekik, holott Törökországé a NATO második legütőképesebb hadserege.
Forrás: forbes.hu