Volt, hogy egy banki elemzőt kirúgtak, és kis híján bebörtönöztek egy elemzése miatt, amiben teljesen reális dolgokat írt

Hogyan tájékozódik egy profi, amikor egy nemdemokratikus országba fektet be? Honnan lesznek hiteles elemzései? Meglátszódik a tőzsdén, amikor az elnök börtönbe zár egy ellenzéki politikust? Hogyan hat egy országra és az ott fialó befektetésekre a hiperinfláció? Kialakulhatnak exportképes iparágak a szankciók árnyékában?

Boér Leventével beszélgettünk, aki 2006 óta dolgozik az OTP Alapkezelőnél, a 2010-ben indult OTP Török Részvény Alap mellett ma már befektetési igazgatóként abszolút hozamú alapokat és fundamentális elemzésen alapuló részvényportfóliókat is kezel. Szerinte csak akkor van baj, ha a lojális vezetők szakmailag alkalmatlanok, mostanában pedig nem azok: Törökország visszafordult az unortodox gazdaságpolitika útjáról. Ideje lenne, hogy a demokrácia útjára is rátaláljanak. Interjú.

Forbes.hu: Tizenöt éve, 2010-ben indítottátok el a török tőkepiacba fektető alapotokat. Mi láttatok akkoriban Törökországban, ami miatt úgy gondoltátok, hogy érdemes beszállni?

Boér Levente: Törökország egy dinamikus, feltörekvő piacnak tűnt, logikus lépés volt, rózsásak voltak a kilátások. Abban az időszakban a török kockázati besorolás jobb volt, mint a magyar, alacsonyabb volt a kamatszint egy sokkal nagyobb növekedés mellett. 2001-ben volt egy óriási válság, amiből gyönyörűen kilábalt az ország 2010-re. 2012-13 környékén a török bankok kettes P/E-n (a részvény piaci ára és az arra jutó nyereség hányadosa – a szerk.) voltak értékelve, optimista jövőképet árazott mindenki. Ez az időszak 2013-ig tartott.

Tüntetések kezdődtek az országban, Erdogan hatalma elkezdett meginogni, aki erre válaszul szépen lassan elkezdett leszámolni a politikai ellenfeleivel. A nyugat erre nagyon negatívan reagált, ami komoly válságot okozott, lévén Törökország egy dinamikusan növekvő gazdaság volt, viszonylag nagy folyó fizetési hiánnyal, amit akkor a külföldi befektetők finanszíroztak.

A piacokon is érzékeltétek a politikai feszültséget?

Igen, akkor vált a nyugat óvatosabbá a török piaccal szemben. Erdogan 2016-ban leszámolt a gülenista mozgalommal. Ők korábban az AKP belső szövetségesei voltak, ekkor romlott meg a legjobban az amerikai kapcsolat. A gülenista mozgalom vallási vezetője Amerikában élt, felmerültek szankciók, például F-35-ös vadászgépeket nem adtak el nekik, holott Törökországé a NATO második legütőképesebb hadserege.

Folytatás

Forrás: forbes.hu