Várhelyi kritizálta Törökország külpolitikáját, de a migráció miatti együttműködést is hangsúlyozta

Túl korai lenne még az EU és Törökország közötti megállapodás megújításáról beszélni, de azt el kell ismerni, hogy Törökországot továbbra is támogatni kell azért, mert segíti az EU-t a migráció kezelésében – jelentette ki Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlament külügyi szakbizottságának ülésén. A meghallgatáson az EP-képviselők kérdezhették a biztos a szomszédos országoknak, illetve a tagjelölt Törökországnak szánt uniós pénzügyi támogatások jövőjéről.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által meghirdetett „geopolitikai Bizottság” elképzelés jegyében

a biztos egyszerre fogalmazott meg kritikát Törökország külpolitikájával szemben, miközben elismerte, hogy az EU-nak is érdeke az együttműködés az országgal.

Várhelyi például rámutatott, hogy Ankara beavatkozása a líbiai konfliktusba súlyosbította a konfliktust, ahogy arra is, hogy Ciprus területi integritását sértik a szigetország partjainál végzett szénhidrogén-fúrások. Azt is hozzátette, hogy ez utóbbi, illetve a török-görög határon márciusban történt események nem javították az EU és Törökország kapcsolatát.

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Törökország az USA után a NATO második legerősebb országa, és nagyban hozzájárul a térség – így Európa – biztonságának és stabilitásának a fenntartásához. A biztos azt ígérte, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után el fog látogatni Törökországba, hogy a dolgozzon az EU és Ankara kapcsolatán.

A vita Magyarország szempontjából érdekes eleme volt, hogy az EP Törökország-jelentéstevője, a spanyol szociáldemokrata Nacho Sánchez Amor megkérdezte a Várhelyit arról,

nem gondolja-e, hogy az Bizottság aszimmetrikusan kezeli a tagjelölt államokban és a tagállamokban, vagyis Törökországban és Magyarországon is bevezetett intézkedéseket, amelyek a jogállamiságot és emberi jogokat korlátozzák a koronavírus-járványra hivatkozva?

Várhelyi a kérdésre konkrétan nem válaszolt, de beszédében például említette, hogy tisztában van a legújabb politikai fejleményekkel Törökországban, beleértve az ellenzéki polgármesterek menesztését. Úgy gondolja, hogy

az Európai Bizottság nem hagyhatja szó nélkül, ha egy uniós tagjelölt az emberi jogoknál eltér az Unió által megkövetelt normáktól.

Az is meggyőződése, hogy a céllal ellentétes eredményt érne el az EU, ha a jogállamisági feltételekhez kötné a Törökországnak szánt előcsatlakozási támogatások kifizetését, mivel az uniós forrásoknak éppen az a célja, hogy a demokrácia és a jogállamiság fenntartásáért küzdő civil szervezeteket támogassa.

Forrás: index.hu

Kép: wikipédia