2017 legizgalmasabb régészeti felfedezései

Isztambul Beşiktaş negyedében 2017-ben, a metróépítési munkálatok közben, 3.500 éves sírokat tártak fel, amelyek rávilágítanak mind Anatólia, mind Törökország történelmére.

Emlékezhetünk az urartui várra, amelyet víz alatti kamerák segítségével vizsgáltak meg, vagy az orosz parancsnok sírjára, amelyet véletlenül találtak meg egy építkezésen a délnyugati Ardahan tartományban. Ezek azon régészeti felfedezések között voltak, amelyekről a legtöbbet beszéltek 2017-ben.

De nézzük meg a 2017-es év 9 legizgalmasabb törökországi régészeti felfedezését!

A Beşiktaş-i sírok

Isztambul Beşiktaş negyedében, a metróépítés kapcsán folytatott ásatás során egy 3.500 éves temetőben harmincöt sírt tártak fel. A felfedezett halomsírok, amelyek a Fekete-tenger északi partjának sztyeppekultúrájához – korábbi nevén türk-altáji kultúra – tartoznak, izgalmas meglepetéssel szolgáltak a tudományos világ számára.

Noha a régészek aggódtak, hogy nehéz lesz azonosítani a sírok létrehozóinak etnikai hovatartozását, a tudományos források alátámasztják azt, hogy a türkök a 10. századig megőrizték a halomsír-építés szokását. A sírokban talált csontvázakon végzett antropológiai vizsgálatok pedig felfedhették Isztambul legkorábbi lakóinak származását.

Az urartui vár

Tashin Ceylan, víz alatti fotós és videofilmes, valamint Mustafa Akkus, a Van Yüzüncü Yıl Egyetem Halászati Karának tudósa felfedezett egy 3.000 éves várat a Van-tóban, Törökország legnagyobb tavában, a keleti Van tartományban.

A lelet a tó titkainak feltárására indított kutatások során került elő. Megfigyelhető egy három-négy méter magas, körülbelül 1 km-es falszakasz.   A víz alatti régészek a közeljövőben tanulmányozzák a leleteket, így hamarosan többet tudhatunk majd a várról.

Az orosz parancsnok sírja

A 19. századi orosz katonatiszt holttestét egy koporsóban találták, amelyet a keleti Ardahan tartományban tártak fel. A koporsóról először azt hitték, hogy  Vaszilij Gejman orosz tábornoké, ám később a holttestet Karl Karlovics Rjepetszkij alezredesként azonosították, aki az I. kaukázusi hadtest 20. gyalogsági hadosztályának 78. Navaginszkij ezredének tagja volt. Rjepetszkij maradványait a Kars Múzeumnak adták át megőrzésre.

A Topkapı palota szultáni fürdője

A török fürdőt, amelyet öt oszmán szultán használt, a Topkapı palota restaurálási munkálatai folyamán tárták fel – ez az első és leghíresebb szultáni rezidencia és közigazgatási központ Isztambulban. A fürdőt, amelyet csak írásos források említettek ezelőtt , a felderítő hadsereg (Seferli Koğuşu) hálótermének restaurálásakor véletlenül fedezték fel.

Bár néhány könyv utal erre a hamamra, a mostani helyreállítási munkálatok alatt dokumentálták azt első ízben, mondta Prof. Dr. Mustafa Küçükaşçı, a Topkapı Palota Múzeum vezetője.

Ősi város Kayseriben

A közép-anatóliai Kayseri város körüli régészeti ásatások tizenkét bronzkori táblát hoztak felszínre, amelyek több ezer éve alapított városokra utaltak. A szír kereskedők tábláin tizennégy alkalommal említették Sinahuttum ősi város nevét. A kutatók szerint a város Hattusas északkeleti részén állt, ez ma Çorum város Boğazkale kerülete. Ugyanennek a módszernek az alkalmazásával találták meg Purushattum, Mamma, Zalpa és Hahhum helyét is.

A Tayinat-domb szobra

A dél-törökországi Hatay tartományban, a Tayinat-dombon végzett ásatások egy körülbelül akkora méretű ősi nőszobrot hoztak napvilágra, mint Suppiluliumas király szobra, amelyet korábban ugyancsak ezen a lelőhelyen tártak fel. A tudósok úgy vélik, hogy a szobor, amelynek egyes részei letörtek, Suppiluliumas király feleségét ábrázolja.

A fejből és testből álló szobrot a késő hettita korra, az i. e. 9. századra datálják,. Az ásatásokat húsz fős csapat folytatja Timothy Harrison, a torontói egyetem professzora vezetésével.

A konyai gümnaszion

A közép-anatóliai Konya tartomány Sarayönü körzetében egy római kori sportlétesítményt – gümnasziont – tártak fel egy építkezés területén. A lelet az után került elő, hogy egy helyi lakos a körzet Ladik negyedében – ami valaha Laodicea város, a római kor egyik fontos központja volt –, házépítés közben rábukkant a romokra és  értesítette a helyi múzeum vezetését. A területet harmadosztályú régészeti lelőhelyként sorolták be, számtalan műtárggyal.

Emberi csontok Göbeklitepében

A kutatók ezerszám találtak emberi és állati csontokat Göbeklitepe 12.000 éves ősi településén, a dél-törökországi Şanlıurfa tartományban, amelyet „a történelem kezdőpontjaként” ismernek. A több tízezer csont között a kutatók olyan emberi koponyák maradványait is feltárták, amelyekről lefejtették a húst, és mély, egyenes barázdákat véstek beléjük a homloktól a tarkó felé. A bevésések a koponyadíszítés első bizonyítékaként kerültek be a régió régészeti jegyzékébe.

Ősi házassági szerződés

Egy 4.000 éves házassági szerződés, amelyet a közép-anatóliai Kayseri tartományban találtak és az asszír korra datálják, egyúttal a történelem első terméketlenségi diagnózisa is. A szerződés szerint ha két év házasság után sincs megtermékenyülés, a feleségnek meg kell engednie, hogy a férje egy rabszolganőnek nemzzen gyermeket. Miután az első fiú megszületik, a rabszolga felszabadul.

Forrás: Hürriyet Daily News

Bartók Gertrúd – Türkinfo


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here