Turáni gondolatok

Újabban ismét sokat hallhatjuk, politikusoktól és elemzőktől egyaránt, a turanizmus és turáni kifejezéseket. A turáni eredetileg nyelvészeti fogalom volt – később kezdték földrajzi, embertani, néprajzi és politikai értelemben használni. Hogyan alakult a fogalom jelentése?

Augusztus 10-12. között rendezték Bugacon a harmadik magyarországi Kurultájt. Az idei rendezvény az első, amely a hírek szerint jelentős állami támogatással zajlott, anyagi és szimbolikus értelemben egyaránt. Keskeny Ernő miniszteri biztos, Külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai főosztályának vezetője kiemelte, a Kurultáj megrendezése a „jelenlegi magyar kormány külpolitikai stratégiájával teljes mértékben összhangban van”, és „a keleti nyitás politikájának megvalósulását segíti”. A rendezvényt a „hun és türk tudatú népek” hagyományőrző összejöveteleként hirdetik, s a részvevő népek csaknem mindegyike török nyelvet beszél. A „hun és türk tudatú népek” lelki rokonságának hangsúlyozását baloldali elemzők és jobboldali politikusok is a turáni gondolat megjelenéseként értelmezik – ez a Kurultájokat rendező Magyar-Turán Alapítvány nevében is megjelenik. De mit jelent?

Tovább