![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Vannak dolgok, amiket igazán csak ott ért meg az ember.
Törökország-Karcag Dr. Bartha Júlia keletkutató a közelmúltban Törökország egy kevésbé ismert táját, Délkelet-Anatóliát kereste fel. A Biblia híradása szerint egykor itt volt az Édenkert, Ádám és Éva bűnbeesésének helye, ma pedig világ legrégebbi keresztyén kolostoraival, templomaival, és jelenleg a puszta létükért küzdő ősi vallási közösségeivel találkozhat a ritkán erre vetődő utazó.
– Ön keletkutatóként eddig főleg a törökországi muszlim világ emlékeit tanulmányozta. Mi volt mostani utazásának a célja?
– Törökország turisták által ritkábban látogatott távoli területe a keresztyénség történetének egyik leggazdagabb emlékhelye. A Bibliában is említett Tigris folyótól a szír határig Tur Abdin fennsíkon, magyarul a Szolgák Hegyén van a világ keresztyénségének egyik legrégebbi emlékhelye, a szír szerzetesség kétezer éves központja. Az itteni szír keresztények nem azonosak azokkal a ma főleg iszlám bevándorlóként ismert szírekkel. Ők az asszírok és más ókori mezopotámiai népek utódai, akik közel háromezer éve élnek ezen a területen és kétezer éve keresztények. Ma is Jézus anyanyelvének, az aráminak a helyi változatát beszélik, ez a templomi liturgiájuk nyelve is és nap, mint nap meg kell küzdeniük a létezésükért. Nem véletlen, hogy templomaik egyben erődök is. Aki ide látogat, valóban közel kerülhet az európai kereszténység gyökeréhez. Ezt a területet 2024 novemberében, negyedmagammal jártam be, s természetesen útba ejtettünk muszlim kegyhelyeket is, hogy lássuk, hogyan élnek itt egymás mellett a vallások és kultúrák Törökország délkeleti részén. Ez a terület egyébként etnikailag is színes területe a keleti világnak. Első állomásunkon, Darendében például egy egy iszlám emléket látogattunk meg, amely egy középkori tudós, az Oszmán birodalom születésekor élt Hamid-i Veli sírja a köré épült dzsámival. Ez az épületegyüttes azért is érdekes, mert közvetlenül a sziklába vájt falaiban fakad egy édes vizű lassú folyású patak. Itt igazán megpihenhet az elmélyülésre vágyó zarándok, mert a nagy a csendben csak a patak csorgása hallik, így bizonyára az imádság is eljut a Teremtőhöz.
– Az iszlám mellett milyen más kultúrákkal találkoztak ezen a területen?
– Következő állomásunk, Aslantepe, a régészeti feltárások alapján körülbelül a Kr.e. 7000-5000 es évek óta lakott hely, az elődjét még a hettiták építették, azóta számos erre járt nép töltötte meg élettel: asszírok, akhádok, rómaiak és bizánciak is birtokolták, majd az omájjádok, abbászidák, szeldzsukok, mamelukok és az oszmánok gyakorolták hatalmukat az itt lakók felett. Minden nép régészeti hagyatékát őrzi itt a föld. Malatya városában ellenben a jelen egyik szomorú képe fogadott bennünket. A lapok gyakran adnak hírt gyakori törökországi földrengésekről, s a 2023. február harmadikai hatalmas földmozgás szinte teljesen lerombolta a várost. Kétszázezer ember maradt a romok alatt, s a helyiek szomorúan idézik fel, hogy utána napokig hallották a sikolyokat a romok alól. Ma itt hiányzik a keleti nagyvárosok lármája, belészorult a hang, s megrekedt az élet. Ez is a táj egyik arca.
– Az előbb felsorolt ókori népek közül melyek hagyatékával sikerült most találkozniuk?
– Malatyától kis kitérővel jutottunk el a klasszikus ókorba, az antik istenek találkozó helyére. A Nemrut-hegyen Héraklész, Zeusz, Ahura Mazdá, Mithrász és Apollón szobra, Antiochus Teos király kilenc méter magas, két oroszlántól és egy sastól őrzött emlékműve fogadott bennünket. Következő állomásunk a a történelmi Selyemút déli elágazásánál, a fűszerkereskedelem útvonalának egyik állomása Diyarbakir volt, s itt hajtottunk át a nevezetes Eufrátesz folyón, ami komoly aggodalmat jelent a délre eső Szíriának, mert Törökország ahogy csak tudja, megfogja a vizeket. Aki a vizet uralja, mindent ural, kivált a klímaváltozás idején. A város erős védműveivel soha nem bírtak a hódítók. Keleten a birodalmak nem hosszú életűek, Hettita, arámi, hellén, római, türk, mongol, arab, s ki tudja még hány jelent meg e falaknál, majd tűnt el a történelem süllyesztőjében. Most kevés örmény mellett zömében a félelmetes harcosok hírében álló kurdok lakják. Magas termetű, megnyerő vonású emberek, akik büszkék kurd származásukra, bár soha sem rendelkeztek saját állammal. Erről a problémáról is lehet időnként a világsajtóban olvasni.
– Melyik volt az első keresztyén emlékük az út során?
– Az itteni Szűz Mária Szír Keresztyén templom felkeresése volt utunk fő célja, mely egyike a megmaradt igen becses műemlékeknek. Belülről jól védhető erődszerű építmény, néhány részlete arról árulkodik, hogy régebbi pogány templomból alakíthatták át. Diyarbakirt a kereszténység korán, az I. században érte el, s ez a templom a 3. században épült. Sok csapás, tűzvész, földrengés érte, volt idegen kézen is. Ma is működik és körbefutó falain népies hatású, már-már a naiv művészetre utaló ikonokat is látni. Az iszlám felvétele előtt az egész város keresztyén volt, örmények és szírek lakták. Ma már alig van itt ortodox keresztyén, mindössze négy család, alig húsz ember akad. A szír keresztyének 80 %-a Svédországban él, de sokan Európa más nyugati országában is megtelepedtek. Diyarbakir 17. században épült Mar Petyun (Szent Antal) kaldeus temploma is a város egyik különlegessége. Ők az ókori kaldeusok leszármazottai, s valaha itt volt a káldeus patriarcha székhelye is, de ma már a gyülekezet hozzávetőleg tíz csak családból áll, akikhez havonta egyszer jön az asszir egyháztól pap. Áll még itt egy Szír evangélikus templom is, amit a diyarbakiri gyülekezet építtetett, s 2003 óta engedélyezett benne a vallásgyakorlás. Két prédikátoruk van, az egyik az iszlám teológia elvégzése után tért át a katolikus vallásra – mondta a helyi gyülekezeti alkalmazott fiatal nő. Nehezen hiszem el a történetet, mert az iszlámból nem lehet kilépni. Valószínűleg szír keresztyén családban született és a világvallások megismerése céljából tanult muszlim teológiát. A templomuk szerény, de rendezett, adományokból tartják fent magukat. Megható belegondolni, hogy ilyen helyzetben milyen erős támaszt jelent a hit. Az egyház a keret, s a templom erődítmény is, ami vészhelyzetben menedékhelyet jelenthet. A kettő igazán erős alap, amire az életet lehet bízni. Ezt láttam a szemükben, a viselkedésükben, bárkivel volt alkalmunk beszélni. Vannak dolgok, amit igazán csak ott ért meg az ember.
Szathmáry István