Sokan gondolhatnák, hogy a török nők a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban. Ha azonban közelebbről is górcső alá vesszük élettörténetüket, könnyen láthatóvá válik, hogy milyen meghatározó szerepet töltöttek be Törökország felemelkedésében.
Ezeken a hasábokon hétről-hétre azokat a nagy jelentőséggel bíró török nőket mutatjuk be, akik életük során hozzájárultak Törökország fejlődéséhez, kulturális örökségéhez. Olyanokat, akiknek a munkásságát világszerte elismerés övezi és olyan „hétköznapi hősöket” is, akik tetteikkel kiemelkedtek a férfiak – esetenként – elnyomó világából.
Tülay German új hangzást teremtett a török zene világában. Korának úttörő zenészei mellett ő volt az, aki pop-rock stílusban újraértelmezve tette ismertté az anatóliai népdalokat, és munkássága nyomán mind a zenészek, mind a közönség körében népszerűvé vált ez a zene.
Az anatóliai pop-rock ma már élő kortárs zenének számít Törökországban. Nagyon sokan úgy tartják, hogy a stílus az 1970-es években alakult ki a politikai ellenállás egyik eszközeként. Az tény, hogy az anatóliai pop kifejezés a Moğollar együttes közvetítésével kezdett elterjedni a 70-es években, ám maga a stílus már sokkal előbb megszületett, mint a Moğollar vagy a többi hasonló rock és pszichedelikus rock banda.
Valójában az anatóliai rockzene gyökerei egészen a török könnyűzene és a török dalszövegű, de nyugatias hangzású dalokig nyúlnak vissza. Az 1930-as években az egypártrendszerben kormányzó köztársaság pártja az európai klasszikus zenét részesítette előnyben a török zenével szemben. Az iskolai zeneoktatás annak ellenére követi a nyugati klasszikus zenei irányvonalat, hogy ennek az irányzatnak nincs túl sok követője Törökországban.
Az 1950-es évek volt a török nyelven megénekelt nyugatias zene aranykora. Sok zenész kísérletezett azzal, hogy a török dallamokat a nyugatias zene stílusjegyeivel ruházza fel. Az ankarai és isztambuli felsőbb osztályokhoz tartozó fiataloknak tetszett az új hangzás.
Az 50-es évek második felében néhány fiatal zenész új irányba fordult, úgy érezték, minden körülmény adott a kísérletezéshez: úraértelmezték a különböző zenei irányzatokat, a nyugati klasszikus zenét, a rock and rollt, a funk zenét, a bluest, valamint a török népzenét és a klasszikus zenét.
A nyugati-török vegyes zene újítói között Tülay German volt az első előadónő, aki országos ismeretségre tett szert.
Életének korai szakasza
Tülay German 1935-ben született Isztambulban, köztisztviselő apa és háztartásbeli anya egyetlen gyermekeként. Négy éves korában kezdett el énekelni. Általános iskolás korában Schubert Szerenádját és az Abends unter der Lindét énekelte az Ankara Rádióban. Belkis Aran, a korszak híres szoprán énekesnője elvitte a kislányt egy ankarai német zenetanárhoz, akivel egyetértettek abban, hogy Germannak kiemelkedő tehetsége van. German Ferdi Statsertől kezdett zongoraleckéket venni.
Tülay German családja egyáltalán nem akarta, hogy lányuk énekes legyen. Ragaszkodtak hozzá, hogy elismert középiskolákban folytassa megkezdett tanulmányait. Először a Török Oktatási Egyesület (TED) ankarai iskolájába járt, ahol beleszeretett Oktay Sinanoğluba, aki később elismert tudós lett. Esin Afşar – Sinanoğlu húga – az 50-es években a nyugati zenét és a török dalszövegeket ötvöző új stílus egyik népszerű énekese lett.
A TED után German az Üsküdar American College-ban tanult tovább, ahol 1956-ban végzett.
Jazz énekesnő
German a szülei hozzájárulása nélkül kezdett el énekelni a Süreyya Gazinosuban, egy híres ankarai éjszakai mulatóban. Angolul és spanyolul is adott elő dalokat. Bár az apja nem adott rá engedélyt, elszökött otthonról az éj leple alatt. Apja egyik barátja észrevette Germant az éjszakai mulatóban, ezért apja azonnal Isztambulba küldte.
A titkos fellépések mellett az Isztambul Rádiónál is énekelt. Ő volt az első török előadónő, aki Hulki Saner, Meloday Quarawan című programjában szerepelt.
1962-ben találkozott Erdem Buri zeneszerzővel, akivel egy „Többszólamú török zene” című rádióműsort indítottak el az Isztambul Rádiónál. A műsor elnevezése kiválóan tükrözi a nyugati és a török zene ötvözése iránti igényüket. Azzal kísérleteztek, hogy a török népzene dallamait és a szöveget többszólamú nyugati szerkezetbe illesszék.
Buri és German a magánéletben is közel kerültek egymáshoz, majd összeköltöztek. Buri bevezette őt az isztambuli baloldali értelmiség köreibe. Olyan prominens személyiségekkel ismerkedett meg, mint Kemal Tahir, Yaşar Kemal és Orhan Kemal, akiket a „három Kemalként” emlegettek, és a mai napig a legfontosabb török novellistaként tekintenek rájuk. Akkoriban találkozott Metin Erksan és Atıf Yılmaz filmkészítőkkel és sok más ismert zenésszel is.
Átalakulás
Buri egy ízben megkérdezte Germantól, hogy miért nem énekel török dalokat is. German eldöntötte, hogy megismerkedik a török népzene világával. Bár jól képzett és rutinos jazz énekes volt, a népzene világa idegen volt számára. Ruhi Sutól, a török népopera jeles képviselőjétől vett órákat, és más népdalénekesektől, „bárdoktól” is tanult.
Első slágere, a „Burçak Tarlası” még ma is nagyon népszerű, három okból lett igazi örökzöld. Egyrészt a nyugati klasszikus zene, a popzene és a török népzene remek ötvözete volt. Másrészt a dalszöveg politikai ellenállást is megfogalmazott. Harmadrészt ösztönzőleg hatott sok-sok fiatal művészre, hogy merjék megtalálni a saját hangjukat a török népzenei dallamok felhasználásával, amiből aztán később a török pszichedelikus rock stílusa nőhette ki magát. Ráadásul ez volt az első olyan pop dal, amelyhez népi pengetős hangszert, a bağlamát használták.
Száműzetés
1966-ban Erdem Buri büntető eljárás elé nézett egy könyvfordítás miatt, amelyet Selahattin Hilavval együtt készítettek. Az ügyész 15 év börtönbüntetést kért mindkettőjükre. Buri a menekülést választotta, és Germannal azonnal elhagyták az országot. Tülay German azóta Párizsban él.
German Franciországban is folytatta az éneklést francia és török nyelven. Jazz- és népdalokat, albumokat vett fel. 1987-ben jelent meg utolsó albuma, amelyen néhány Nazim Hikmet verset énekelt.
Miután Buri 1993-ban meghalt, German visszavonult a nyilvános szerepléstől. Könyvet írt, amelynek az „Erdemli Yıllar” (Erdemmel töltött évek) címet adta, az erdem szó törökül egyébként bölcsességet is jelent.
Fordította: K. Tengeri Dalma
Forrás: Daily Sabah