Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?

Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.

Nagymecset lett a Mátyás-templomból

1541 után a magyar királyok egykori székhelye „Budun”, a budai vilajet központja lett. A hódoltság bő másfél évszázada alatt azonban a megszállók viszonylag kevés épületet emeltek. Buda épségben került Szulejmán kezére, a török előkelőségek az egykori főúri palotákba, a köznép pedig az elhagyott polgárházakba költözött be.

A keresztény templomok többségét mecsetté alakították át, a budavári Nagyboldogasszony templom pedig – ahol az Anjou-dinasztia alapítóját, Károly Róbertet, majd a rá következő évszázad derekán Hunyadi Mátyást is királlyá koronázták -, a budai nagymecset lett, ahová minden pénteken, a szerámlik idején a budai beglerbég és fényes kísérete levonult imádkozni.

Folytatás és további képek

Forrás: www.origo.hu