Tragédia volt a császárnak ez a háború

A történelemkönyvek általában lezárják a Habsburg–török háborúk ismertetését az 1699-es karlócai békével, amely szentesítette a török hódoltság megszűnését a Magyar Királyság majdnem teljes területén (a Temesköz végül az 1718-as pozsareváci békével került magyar kézre). Néhány évtizeddel később is sor került azonban még egy osztrák–török háborúra, amely ugyan katonai viszonylatban valóban nem járt jelentős eredményekkel, egyéb következményei viszont komoly hatást gyakoroltak az Osztrák Császárság (és ezen keresztül Magyarország) történetére.
Orosz-osztrák összecsapás

A már jó ideje gyengülő Oszmán Birodalom fokozatosan vesztette el európai területeit a XVII. századtól, időnként azonban egy-egy ambiciózusabb szultán kísérletet tett a folyamat visszafordítására. Így volt ezzel az 1774 és 1789 között uralkodó I. Abdul-Hamid is, aki a birodalom távoli vidékein aratott győzelmei után úgy döntött, az állandó fenyegetettséget jelentő Oroszország ellen is felveszi a kesztyűt. Katasztrofális diplomáciai érzékről tanúbizonyságot téve azzal provokálta ki a háborút, hogy 1787 augusztusában börtönbe vetette az isztambuli orosz követet, amelyre II. Katalin orosz cárnő természetesen hadüzenettel válaszolt.

Ez lehetővé tette Oroszország számára, hogy az összecsapást védekező háborúként „adja el”, és legfontosabb szövetségesét, II. József császárt is hadba lépésre szólítsa fel.

Jó kérdés, hogy az osztrák császár miért nem utasította el a felkérést. A Habsburg Birodalom súlyos gazdasági-politikai válságban volt, és II. József abszolutista reformpolitikája kemény ellenállást váltott ki nem utolsósorban a magyar rendekből. Külpolitikai téren sem volt éppen nyugodt a helyzet, a birodalom számára egyre nagyobb kihívást jelentett az erősödő Poroszország, amellyel az előző években több háborút is vívott. József talán valóban úgy gondolta, az 1781-ben Oroszországgal kötött szövetség kötelezi őt a háborúba belépésre, talán a belpolitikai nyomást remélte enyhíteni egy dicsőséges hadjárattal, mindenesetre hadat üzent, sőt személyesen vezette csapatait a Balkánra.

Folytatás

Forrás: 24.hu