Az utóbbi napokban újra komoly eladói nyomás alá került a török líra, így szerda reggelre a dollárral szemben év eleje óta mért gyengülés elérte a 38%-ot. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva 43%-kal értékelődött le a török líra a dollárral szemben. Egyelőre nem látni, hogy hol állhat meg az intenzív visszaesés, a Commerzbank szakértői szerint újabb jelentős kamatemelés tudná csak stabilizálni a török fizetőeszköz helyzetét.
A török líra válságáról már korábban is írtunk. Akkor azt emeltük ki, hogy bár a török gazdaság az elmúlt években szépen növekedett, az infláció gyakran kétszámjegyű volt (meghaladta a 10%-ot), a növekedést ráadásul a török vállalatok dollárból finanszírozták, ami komoly kitettséget jelent az ország számára a nemzetközi pénzügyi piacokkal szemben. Ráadásul, az árfolyam stabilitásának az sem tett jót, hogy Recep Tayyip Erdogan nagy nyomást helyezett a bankokra, hogy azok ne emeljék a kamatlábakat, és azt is megtiltotta a török jegybanknak, hogy az árfolyamgyengülés megakadályozása érdekében emeljenek az alapkamaton.
A Portfólió szerint mindezek mellett most újabb okai is vannak a török deziva mélyrepülésének:
Aggasztja a befektetőket a török-francia viszony elmérgesedése. (Erdogan arra szólította fel a lakosságot, hogy bojkottálják a francia termékeket.)
Romlik a török-EU viszony is a földközi-tengeri gázmezőkért folyó vita miatt. (Törökország vitatott fennhatóságú vizeken végez fúrásokat.)
A hegyi karabahi fegyveres konfliktusba Törökország is beleavatkozott, és Azerbajdzsán mellett foglalt állást, Erdogan még azt is kijelentette, hogy készek fegyveres segítséget nyújtani.
A török jegybank továbbra sem emel alapkamatot, miközben a szakértők szerint ezt már hónapokkal korábban meg kellett volna tennie. (A politikai nyomás továbbra is nagy a jegybankon.)
A Portfólió a Commerzbank elemzőit is idézi, akik szerint most nagyon nehéz meghatározni, hogy hol lehet vége a zuhanásnak, hiszen nincs olyan ok, ami megállíthatná a török líra leértékelődését, bár elképzelhető, hogy létezik olyan „fájdalomküszöb”, amelynél a jegybank is „bedobja a törülközőt”, és közbe fog avatkozni.
A török pénzügyminiszter viszont egyelőre inkább a líra leértékelődésének pozitív oldalait emeli ki a nyilatkoataiban, szerinte ugyanis a gyenge török fizetőeszköz kedvez az exportra termelő török cégeknek, és beruházásokat vonz az országba. A líra gyengülésének viszont van egy másik, a társadalomra nézve rendkívül fájdalmas oldala is, ami drasztikusan dráguló termékekben, csökkenő vásárlóerőben, az alacsonyabb fogyasztás miatt pedig növekvő munkanélküliségben mutatkozik meg.
Forrás: penzcsinalok.transindex.ro